Garázdaság miatt tárgyalásra beidéztek tanúként, mire számítsak?

Ez nem olyan, mint az amerikai filmeken, hogy ül a közönség mint a színházban és rizsporos parókában kopog a bíró az asztalon.

Szabvány terem, bíró, jegyzőkönyvvezető, esetleg ügyvéd és teszik a dolgukat.

Talán aki már tanúskodott az bent maradhat, de nem biztos.

"Ez nem olyan, mint az amerikai filmeken, hogy ül a közönség mint a színházban és rizsporos parókában kopog a bíró az asztalon."

De, ez pont olyan, azzal a különbséggel, hogy rizsporos paróka helyett bírói talár a kötelező viselet.

Alapban minden tárgyalás nyilvános. Oda bárki beülhet, mint hallgató.

#3

Hol élsz te?

Most voltam tárgyaláson sértettként.

Patkó alakban voltak asztalok, az asztalfőn ült a bíró öltönyben, mellette az írnok vagy mi a fene, jobbjáról a vádlott, baljáról a sértett, azaz én.

Volt még szemben a fal mellett egy sor szék mint az orvosi rendelőben, aztán annyi.

5-ös voltam

Annyi kompromisszumot el tudok fogadni, hogy gondolom a bűneset hordereje is megszabja a tárgyalás körülményeit.

Egy garázdaság nem egy olyan kaliberű dolog, mint egy fegyveres rablás, vagy gyilkosság, tehát kisebb hajcihővel jár.

Nem szabja meg.

A bírósági rend a következő:

Középen foglal helyet a bíró, tőle jobbra a vád, balra pedig a védelem. A bíróval szemben a vádlott.

A tárgyalótermeket úgy kell kialakítani, hogy a hallgatóságnak isd jusson hely, általában a vádlott mögött, szemben a bíróval.

"Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 2011.

évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a talár

viselésének és az ülnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint az eljárási cselekményt végző

bírósági titkár öltözködésének szabályait – a bíróságok véleményét kikérve, az Országos

Bírói Tanáccsal egyetértésben – az alábbiak szerint határozza meg:"

A bírói, ügyészi, ügyvédi talár:

Bírák, ügyészek, ügyvédek hivatali öltözéke: a TALÁR. Ennek viselése a legtöbb európai országban középkori hagyományokra nyúlik vissza. A talár földig érő, elől végig nyitott,nyaknál összekapcsolódó, általában vastagabb anyagból készített köpenyszerű ruhadarab, amelyet rendes öltözet fölé vesznek fel.

Megállapítható, hogy a hazai gyakorlatban a talár viselése nagy mértékben elterjedt már. A talár viselése nem egyszerűen öltözködési kérdés, a talár az szimbólum. A talár felöltésével a bíró jelképesen is magára veszi az itélkezés felelősségét. Tiszteletet ébreszt, komolyságot kölcsönöz. Egyes foglalkozási köröket külsőleg jellemez, egységesít, és ugyanakkor praktikus szempont, hogy viselőjük nem az utcai ruháját hordja, akármikor egy mozdulattal egységes kifejező öltözetet biztosít.

199O tavaszán a magyar Alkotmánybíróság bírái sötétkék talárban jelentek meg a nyilvánosság előtt. Alig egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság /ma Kúria/ bírái fekete talárt öltöttek magukra. Ezeket a pillanatokat akár törénelminek is nevezhetjük, hiszen a magyar bíróságoknál – néhány felvidéki szabad királyi város bírósága kivételével – a talárviselet sosem volt divat.

A talárt a hivatásos bíró – kivéve a helyszíni tárgyalást, valamint ha a gyermekkorú

személy érdekére figyelemmel indokolt – a tárgyaláson, illetve a tárgyalóteremben

foganatosított minden eljárási cselekménynél köteles rendezetten, begombolva hordani,

mely során a talár által nem fedett ruházatnak [nadrág, szoknya, cipő] is a bíróság

tekintélyéhez méltónak kell lennie.

(2) A talárviselés során a női hivatásos bíró világos színű blúzt, míg a férfi hivatásos bíró

világos színű inget, továbbá nyakkendőt köteles hordani.

Az eljárási cselekményt végző hivatásos bíró a tárgyalóteremben a talárt nem vagy nem

megfelelően viselő ügyészt [alügyészt, ügyészségi fogalmazót] és ügyvédet [ügyvédjelöltet]

az (1) bekezdés szerinti talárviselésre – a tárgyalás méltóságának megóvása érdekében –

szükség szerint köteles felhívni.

(4) A talár viselése mellőzhető, ha az eljárási cselekmény helyéül szolgáló helyiségben a

hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.