Elmagyarázná valaki a magyar választásokra vonatkozó mostani törvényeket?

MINDEN országban mások a választást szabályozó törvények!!!!

Nincs olyan, hogy ez a jó vagy az, az ország maga alakítja ki a saját törvényeit.

A magyar választási törvények azért bonyolultak, mert így biztosítják vele, hogy ne maradjon lehetőség szerint semmiféle kérdéses vagy vitatható helyzet.

Most egyszerű a szavazás módja is és a választási győztes meghatározása is.

Minden magyar állampolgár szavazhat egy pártlistára. Azon olyan pártok-pártszövetségek szerepelhetnek, amik az egyéni körzetek nagyobb részében képesek voltak egyéni jelöltet IS állítani.

Ez a lista biztosítja, hogy ne csak azoknak legyen képviselője a parlamentben akik éppen győztek az egyéni körzetekben, hanem a többi szavazónak is.

Azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek van belföldön állandó lakcíme - vagyis ott az állandó lakóhelyük egy egyéni körzetben - azok még egy szavazatot leadhatnak erre az egyéni körzetbeli jelöltre.

Az egyéni körzetekben (106 db) a legtöbb szavazatot szerző személy győz.

Vagyis ha van 3 jelölt és 35-34-31%-t szereztek a szavazatokból, akkor az győz, aki a 35%-t szerezte meg, vagyis a többséget. Most legulóbb a fidesz-kdnp jelöltjei nagyrészt 50% közeli vagy az feletti szavazataránnyal győztek, tehát egyértelmű többségi akarattal.

A 106 egyéni jelölt mellett 93 listás mandátum van még, az elején leírt szavazásra. Ebből azonban idén sikerült a német nemzetiségikisebbségnek megszereznie önállóan 1 mandátumot, nekik lesz saját nemzetiségi képviselőjük. (ennyit arról a meséről, hogy nálunk el vannak nyomva a kisebbségek).

Maradt 92 db listás mandátum.

A listás szavazatoknál a parlamentbe jutás 5%-os támogatottsághoz van kötve. A kapott szavazatok alapján aki ezt a minimum 5%-nyi szavazatot megszerezte, azok között osztják el a 92 mandátumot.

Itt számít a rájuk leadott szavazatok aránya, de az is, hogy egyéniben mennyien szavaztak rájuk - ez a kompenzáció.

Ha az egyéni körzetben 25000 szavazattal nyert az X párt jelöltje, 20 000-el vesztett az Y párté és 10 000-el a Z párt, de listán X párt 48%-t kapott, Y párt 20%-t, Z párt pedig 6%-t, akkor ezen listás szavazatszázalékon módosítanak. A kompenzációban összeadják a nem nyertes szavazatokat - ahol győzött a párt ott számítanak azok a szavazatai is, amik már nem kellettek a győzelméhez.

A példában tehát a körzetnél X pártnak 20 001 szavazat kellett volna a többséghez, a nyeréshez. Neki tehát a 25 00-20 001= 4 999 szavazat kerül be a kompenzációs számításba, az Y pártnak a 20 000, a Z pártnak a 10 000 db.

Minden körzetnél összeadják - ahol nyert a képviselője a pártnak, ott a nyeréshez nem szükséges szavazatait, ahol nem nyert, ott az összeset.

Ezek arányát megnézik a végén és ezzel módosítják a listás %-kuk alapján járó mandátumaikat.

Aki sok helyen győzött az kevesebb parlamenti helyet fog kapni, aki kevés helyen, vagy sehol, az pedig többet.

A mostani választásnál valószínűleg a fidesz-kdnp a 49-50% közötti listás szavazata helyett a 92 mandátumnak csak 40-42%-t fogja megkapni, míg az ellenzéki pártok a 10% helyett 13-15%-nyit, a 20% heyett 25-28%-nyit.

Ezzel érvényesül azoknak a képviselete is, akik egyéniben nem nyertek.

Leírva, elmondva bonyolultnak tűnik, valójában a demokratikus rendszerekben levő választási rendszerekből rakták össze a szabályokat azért, hogy stabil és erős kormányt lehessen megválasztani - de azt nagyon könnyen le lehessen váltani.

Most ugyanis elég lenne minden körzetben csak 1 emberrel több támogató egy másik pártnak és máris elvihették volna a körzetet is és a kormányzást is a fidesz-kdnp-től.

A korábbi, 2010 előtti választási rendszerben az ellenzéknek sokkal nehezebb helyzete lett volna a kormányváltásra,mint most.

Alapvetően így van, azzal a kitétellel, hogy az egyéni körzetekben indulhatnak független jelöltek is, akik nem tartoznak egy párthoz sem. Lett is egy ilyen győztes most is.

Két szavazata van mindenkinek akinek itt van az állandó lakcíme, az egyikkel szavazunk pártokra, szervezetekre vagy szövetségekre - amásikkal egyéni, helyi jelöltekre az adott körzetünkben.

Csak akiknek nincs magyarországi állandó lakcíme, azok szavaznak egyszer, valamilyen pártra vagy szervezetre.

Magyarországon most vegyes választási rendszer van. Pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazunk. A 199 parlamenti helyből 106-ot az egyéni körzetekben nyertes jelöltek kapják meg, a maradékot pedig a pártlistára leadott szavazatok arányában osztják szét. Nagyjából ez a lényeg, bár van benne még néhány csavar (töredék szavazatok, kisebbségi jelöltek, stb.), de a lényegen nem sokat változtat.

A másik lényeges szempont, hogy a választás egyfordulós, tehát a relatív többséget szerzett jelölt viszi a körzetet, a két forduló között nem lehet már (korábban kétfordulós volt, de a FIDESZ megváltoztatta) megállapodni a visszalépésekről egymás javára.

Ezek a szabályok látszólag demokratikusak, az nyer, aki a legtöbb szavazatot sepri be. A probléma ott van, hogy a jelenlegi kormánypárt lassan bedarálta a régebbi jobboldali pártokat (MDF, Kisgazdák, stb.) és egy egységes pártot hozott létre az egyik oldalon, míg az ellen oldalon (a választási törvénnyel is) támogatja a kis pártok létrejöttét. könnyű belátni, hogy egy ilyen választási törvénnyel mindig az az oldal fog nyerni, amelyik egységes. Angliában (és másutt a hasonló rendszereknél) ez azért nem okoz gondot, mert hagyományosan két nagy párt van.

#6

Most komolyan azzal igazolod hogy a két fordulós rendszer lenne a jobb és a mostani nem elég demokratikus, hogy máshol azért nem okoz gondot a visszalépegetés meg a koalíció kötés mert eleve 2 párt van csak hatalmon felváltva?????

Mit gondolsz az a 2 párt hogyan lett csupán 2 az elmúlt évtizedekben????

Most 6 párt lesz az új magyar parlamentben. Mindegyiknek elvileg saját arculata, elvei kellene legynek és akkor sokkal több ember találná meg a magéhoz leginkább közelbb levőt.

Mitől demokratikusabb az a rendszer, ahol az első fordulóban úgy kampányolhatnak a listás szavazatok megszerzéséért, hogy mi bizony ezt és ezt fogjuk tenni, ha ránk szavazol - nem pedig azt, mint a többi párt, ha utána a második fordulóban lazán összeállhat azzal a "másik" párttal, vagy az összessel és közel sem fogja azt tenni kormányon, mint amivel elkérte a listás szavazatot????

1994-ben pl. az szdsz azzal kampányolt, hogy ők a nagy antikommunista rendszerváltók, akik sohadesoha nem engednék újra a szocikat vissza a hatalomba - majd összeálltak velük kormányra. Ez jó volt?

Az mdf-t nem a fidesz tette tönkre, hanem saját maga. Amikor kormányra kerülhettek volna ismét a fidesszel, akkor hátat fordítottak nekik és ezzel elősegítették az újabb mszp-szdsz kormányt. Onnantól elvesztették a szavazóik bizalmát. Semmi köze nem volt hozzá a fidesznek.

Még soha ennyire nem volt könnyű kormányt váltani, mint 2014 óta.

Csak valakinek több szavazatot kell szereznie, mint a kormánypárti jelöltnek.

Ne a fidesz-kdnp-nek ródd fel, hogy a többi párt nem volt képes olyan programmal, emberekkel kiállni, amelyik vonzóbb lett volna az emberek számára. Külön külön kormányváltónak kiáltotta ki magát a jobbik is, az lmp is meg a szoci-dk-p csapat is. Nyilván komolyan is gondolták és nem azért mert belehazudtak a választóik képébe, ugye?

Na most ha komolyan gondolták, akkor ők is úgy érezték, hogy tudnak több szavazót szerezni mint a többiek.

ha meg nem érezték így, hanem csupán hazudtak, akkor jobb is ha nem győztek.

Nem kell siránkozni. Nekem, kormánypárti támogatónak pontosan azért volt nagy félelmem a választások előtt, mert most annyira könnyű lett volna az elenzéknek megnyernie. Nem a másikban vagy a rendszerben kellene keresni a hibát amiért nem sikerült!