Hogyan érvényesül a választójog egy 24h-es beosztási biztonsági őr esetében aki nem hagyhatja el a telephelyet?

Én úgy tudom a munkáltatónak biztosítani kell x időt rá, hogy elmehess szavazni, hiszen jogod van dönteni az országod sorsáról.

Kérdezd meg a főnöködtől, ő biztos jobban képben van :D Vagy kérj segítséget olyan helyen, ahol direkt ilyenekkel foglalkoznak és tudnak segíteni.

"Én úgy tudom a munkáltatónak biztosítani kell x időt rá, hogy elmehess szavazni, hiszen jogod van dönteni az országod sorsáról. "

Így van. Mivel ennek megoldása a munkaadó kötelessége nem kell rajta gondolkodnod.

1) A kérdéshez fűzött kiegészítésben szereplő átjelentkezéskor csak nagy véletlen esetén esne a szavazókör a munkahely közelébe.

Átjelentkezni nem másik szavazókörbe lehet, hanem másik településre. Ha a munkavégzés települése és a lakcím települése eltérő, akkor mód van átjelentkezni a munkavégzés szerinti településre. De, az átjelentkezés helyén nem lehet szavazókört megjelölni. Budapest kivételével, minden településen csak egyetlen szavazókör van kijelölve az átjelentkezettek számára; Budapesten több. Például, Debrecenben 137 szavazókör van, de a más településekről átjelentkezettek csak egyben, az 58-as szavazókörben szavazhatnak, a Fazekas Mihály Gimnáziumban.

2) Az helyesen szerepel válaszban, hogy mozgóurnát munkahelyre nem lehet kérni. A választási eljárásról szóló törvényben [2013. évi XXXVI. törvény 103. § (1)] fel van sorolva, hogy mikor kérhető mozgóurna. A munkahely nincs közte. Viszont, széles körben elterjedt, hogy lehet; a GYK-n is sok válaszoló állította határozottan, hogy erre van kitalálva, stb.

3) Az viszont már téves válasz, hogy a munkáltatónak biztosítania kell időt a szavazásra. A Munka Törvénykönyvében sem, és más jogszabályban sem szerepel.

Lehet úgy gondolni, hogy igen; lehet állítani is, hogy van ilyen jogszabályi kötelezettsége a munkáltatónak; lehet másra hárítani, hogy keresse meg a jogszabályhelyet (ami, a valóságban, nincs).

Persze, aki tud ilyet, bemutathatja. Nem tudja; illetve, csak kifogást mutathat be (most nem ér rá, őt nem érinti, miért ő keresné ki, stb.).

Jogászok sem tudnak ilyet; az alkotmányos jogból kiindulva, leírhatják álláspontjukat. Egy álláspont, még nem jogerős döntés. Azt bíróság hozhatja meg, ott, valaki védelmét elvállalva, kifejthetik álláspontjukat. Például, egy 2014-es álláspont ismertető: [link] 2014 óta e témában nincs jogszabályi változtatás.

Ha a jogalkotó akarta volna, hogy kötelezzék a munkáltatót arra, hogy elengedje szavazni a munkavállalót, akkor jogszabályba foglalta volna: előírva a kötelezettséget, szabályozta volna az erre az időre vonatkozó eljárást (pl. helyettesítés), az erre az időre vonatkozó bérezést, az erre az időre vonatkozó munkaügyi elszámolás rendjét, stb. Például, a Munka Törvénykönyvében.

Nem igen tévedés azt állítani, hogy annyi a sokféleség, hogy szinte lehetetlen ezt sikeresen szabályozni.

Miután erre vonatkozó előírás egyetlen jogszabályban sincs, per indítható. Kérdés, hogyan dönt a bíróság? És, szavazni már utólag nem lehet, hacsak nem lesz éppen ott, valamiért, megismételt szavazás.

Ha a munkavállalók egymást kisegítik ezügyben és a munkáltató ezt elfogadja, akkor megoldható. Ha valamelyik elem hiányzik, akkor marad a munka és elmarad a szavazás.

Sajnálom.

Igen, álláspont. Nem jogszabályi előírás, ami bárkire nézve kötelező érvényű lenne.

Álláspontjuk próbájára, például, vállahatnák valakinek a jogi képviseletét bírósági perben. Ilyen ajánlat nincs.

Álláspontjuk akkor nyerne érvényt, ha jogerős bírósági döntés erősítené meg. Addig csak álláspont, vélemény.

Erre hivatkozva nem tudsz semmit kezdeni. A munkáltatódnak más az álláspontja. Hogy dönthető el, hogy jogilag kinek az álláspontja helyes? Bírósági perben. Addig a munkáltató álláspontja érvényesül. Persze, lehet, hogy a bírósági ítélet is az ő álláspontját támasztaná alá.