Mibenkülőnbözik a règi ès a 2012. èvi Magyarorszàg alaptörvènye?

Számunkra, hétköznapi emberek számára alig valami a különbség. A régi alkotmány még a szocializmusban íródott, a rendszerváltozáskor kicsit beleírogattak, hogy lehessen többpártrendszer és demokratikus választás, időnként módosítgatták, hogy beléphessünk a NATO-ba, EU-ba stb., ennek megfelelően sok helyen nehezen értelmezhető volt az alkotmánybíráknak is.

Alapvető változások pl. hogy a nemzet egységéről beszél, nem csak az országhatáron belüli lakosságról. Nem Magyar Köztársaság vagyunk már, hanem Magyarország. A szuverenitásunk, jogrendünk alapjai kicsit másképpen vannak benne megfogalmazva.

Valójában sok kritika éppen azért érte, mert hatalmas részeket vett át a régi alkotmányból ahelyett, hogy mindenben újat írtak volna.

A támadások főleg azért érték, mert a fidesznek sikerült 2/3-al megszavaznia. Korábban is megpróbálkoztak vel a többi kormányok is, de még a szintén 2/3-al kormányzó mszp-szdsz koalíciónak sem sikerült megegyeznie egymással a szövegében, hogy aláírják (1994-1998).

Bírálták, hogy kivette az Alkotmánybíróság kezéből a törvények felettiséget - vagyis, hogy egy parlament által megszavazott törvényt megsemmisíthessen ha neki nem tetszik. Igen nevetséges volt az a helyzet, hogy 10-15 fős Alkotmánybíróság felülbírálhatta a 8,5 millió választópolgár által a törvényhozással felhatalmazott Parlament jogszabályalkotását ha úgy tartotta kedve.

Most csakis akkor dobhatják vissza a törvényt, ha az ütközik az Alaptörvénnyel (új alkotmány) vagy nemzetközi egyezménnyel, szerződéssel, alapvető emberi jogokkal (amik benne vannak az Alaptörvényben is).

Brüsszelben, amikor az Alaptörvény miatt támadták a miniszterelnököt, akkor képesek voltak olyan szövegrészekkel illusztrálni milyen sérelmes is az alkotmány, amik nem is változtak meg, hanem megmaradtak szóról, szóra a régiből.

Az egyik marha azon volt felháborodva, hogy Isten van az első oldalon és ezzel kizárják az Istenben nem hívőket vagy másban hívőket az alkotmányból. Miközben azon az oldalon a Himnusz első sora szerepel: "Isten áldd meg a magyart...."

2012 óta az Alaptörvény a legfelsőbb jogszabály és nem dőlt össze a világ, nem fosztották meg a magyarokat a jogaiktól, most lesz a második választás, amit az ellenzék (szerintük) meg fog nyerni és még ugyanúgy eu tagok vagyunk.

Szóval valójában semmi baj nincs vele azon kívül, hogy a fidesz-kdnp meg tudta csinálni azt, ami a rendszerváltás óta egyik kormány sem, de mindnek kötelessége lett volna.

Mert ezzel indult az első szabad parlament, hogy az csak egy ideiglenes alkotmány, hogy meg lehesn választani az első parlamentet, amelyik majd elkészítheti helyette az új alkotmányt.

1-es:

Ennyi hülyeséget egy hozzászólásban még soha nem olvastam.

Csak egy mondatodra reagálnék, mert a többire nem érdemes, erre:

"Bírálták, hogy kivette az Alkotmánybíróság kezéből a törvények felettiséget - vagyis, hogy egy parlament által megszavazott törvényt megsemmisíthessen ha neki nem tetszik. Igen nevetséges volt az a helyzet, hogy 10-15 fős Alkotmánybíróság felülbírálhatta a 8,5 millió választópolgár által a törvényhozással felhatalmazott Parlament jogszabályalkotását ha úgy tartotta kedve."

1. Ebben az országban 8 és fél millió választópolgár soha nem volt.

2. Az Alkotmánybíróság magasan képzett jogi szakemberek csoportja akik nem csak ugatják a jogot, hanem értik is azt, ellentétben a parlamenti képviselőkkel.

3. Hogy az AB jogköre meg lett nyirbálva, azt eredményezte, hogy mára rengeteg hulladék, pitiáner, silány színvonalú, egymással nem harmonizáló jogszabály lépett életbe, és sajnos fog is, amelynek előbb utóbb jogbizonytalanság és ebből eredő káosz lesz a vége, nem kevés problémát okozva ezzel a polgároknak, bíráknak, hivataloknak egyaránt.

Már az alaptörvény is ebben a kókler "szellemben" készült, amely taglal olyan dolgokat, mint a fogyasztóvédelem (LOL) és egyéb hülyeségek, de nem sorolja még a Magyarország által deklarált nemzetközi jogi alapnormákat sem.

"3. Hogy az AB jogköre meg lett nyirbálva, azt eredményezte, hogy mára rengeteg hulladék, pitiáner, silány színvonalú, egymással nem harmonizáló jogszabály lépett életbe, és sajnos fog is, amelynek előbb utóbb jogbizonytalanság és ebből eredő káosz lesz a vége, nem kevés problémát okozva ezzel a polgároknak, bíráknak, hivataloknak egyaránt."

Milyen jogkörét vették el az AB-nak pontosan?

Több ponton is változnának az Alkotmánybíróságra (Ab) vonatkozó szabályok az új alkotmány szerdán nyilvánosságra hozott tervezete szerint. Az alkotmánybírákat továbbra is a parlament választaná kétharmados többséggel, de a jelenlegi 9 helyett 12 évig lehetnének hivatalban. A tervezet szerint az Ab elnökét nem a bírák választanák, hanem az Országgyűlés. Az elnök alkotmánybírói megbízatásának végéig maradhatna posztján.

Az előzetes várakozásokkal szemben benne maradt az alkotmánytervezetben az a korlátozás, amit tavaly novemberben illesztettek a jelenlegi alaptörvénybe. E szerint az Ab nem vizsgálhatna és semmisíthetne meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályokat, csak akkor, ha az ellentétes az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságával vagy a magyar állampolgársághoz fűződő jogokkal.

Ezen a korlátozáson túl nem szűnne meg az a lehetőség, hogy az Ab megsemmisítsen már hatályban lévő, alkotmányellenesnek talált törvényeket, viszont a tervezet alapján nem fordulhatn bárki korlátlanul a testülethez. A tervezet úgy fogalmaz: az Ab "felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés alkotmányosságát". Ez azt jelenti, hogy csak konkrét ügyekben járhat el, általános érvényű panasszal nem lehetne a testülethez fordulni.

"2012. január 1-jén új alkotmány, az Alaptörvény lépett hatályba, melynek 24. cikke tartalmazza az Alkotmánybíróságra vonatkozó alapvető szabályokat. A működés törvényi kereteit az Alkotmánybíróságról szóló új, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) tartalmazza, a működés, az eljárás és a szervezeti felépítés részletes szabályait pedig az Ügyrendjében állapította meg a testület (az Alkotmánybíróság ügyrendjéről az 1001/2013. (II. 27.) Tü határozat szól). Az új szabályozás több ponton megváltoztatta az Alkotmánybíróság hatásköreit, a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el."

Forrás: [link]

Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.

(5) *  A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.

(6) *  Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

Ez a "nyirbálás" fog jogbizonytalansághoz, egymással ellentmondó jogszabályokhoz vezetni?

"Vagy az, hogy Mari néni nem tudja absztrakt normakontroll indítványokkal bombázni"

Ebben látszik, hogy mennyire primitív a gondolkodásod. Magyarországon nem csak marinénik élnek, de sajnálatos tény, hogy némely fideszes politikus, parlamenter, bár jogi végzettsége van, nem ér többet egy-egy marinéninél.

Ezt bizony már most rengeteg silány, fércelt jogszabály bizonyítja, az alkotmány pedig felteszi erre, mint tényre a koronát, ugyanis a végigolvasása egy jogvégzett és némi jogérzékkel bíró ember számára felér egy bohózattal.

És ez már sajnos egyáltalán nem olyan vicces.