Tomcat hány év fegyházat kaphat?

Így van. Halmazatban ez a két cselekmény rendkívül súlyos, és valóban kaphatunk érte 10 év fegyházat.

A halmazati összbüntetést a Büntető Törvénykönyv 81. §-a szabályozza. Eszerint a halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.

A csoportosan elkövetett önbíráskodás bűntettének büntetési tétele 2-8 év. Az életveszélyt okozó testi sértés szintén 2-8 évig büntetendő.

Ez alapján tehát a kiszabható maximális büntetés: az alapbüntetés 8 év, plusz 4 év, tehát 12 év.

Ez persze a maximális büntetés. Magyarországon ún. középmértékes ítélkezés van, ami egyébként teljesen ellentétes az európai normákkal, de ez senkit nem érdekel. 12 év középmértéke értelemszerűen 6 év. Ettől lehet haladni felfelé vagy lefelé az enyhítő és súlyosító körülmények függvényében.

Enyhítő körülmény a jelen esetben az, hogy az elkövető mindent megtett a bűncselekmény következményeinek csökkentésére, azaz mentőt, rendőrt hívott a sértetthez. Szintén enyhítő körülmény a jelentős időmúlás. Mire ítélet születik, már valószínűleg több, mint három év fog eltelni a cselekménytől. (Most két és félnél járunk, és még elsőfokon sincs döntés.) Szintén enyhítő körülmény szokott lenni az, ha a cselekmény kísérleti szakaszban marad. Súlyosító körülmény azonban, ha az elkövető más büntetőeljárások hatálya alatt állva követte el a bűncselekményt, és az valóban több is folyt ellenem akkoriban. Érdekes módon az nem számít, hogy azokban az ügyekben felmentettek, akkor is súlyosító körülmény, és itt megint ne menjünk bele abba, hogy hogyan is egyeztethető össze ez a gyakorlat a jogállami normákkal.

Ha tehát bűnösnek találnak bennünket minden vádpontban, nagyjából 3-4 év fegyház néz ki. Ennek egyharmada kedvezményként leesik, 8 és fél hónapot pedig már lecsavartattak velem előzetesben és házi őrizetben. Marad tehát kb. 2-2,5 év ténylegesen letöltendő. Kivéve persze, ha a bíró vért akar, mert akkor kioszt 12 évet és kész. De azt másodfokon biztos, hogy jelentősen enyhítenék.

Tekintettel arra, hogy 3 évig felfüggesztett büntetés is kiszabható, lehetséges, hogy ez lesz a vége. Bár tekintve, hogy az ügyész mindenáron letöltendőt akar mindenkire, ez kevéssé valószínű.

A valóságban sem mi, sem az ügyvédeink nem látják lehetségesnek, hogy az ítéleti tényállást a vádiratival megegyezően állapítsák meg. Az életveszélyes testi sértést kizárólag egy feltételezésre alapozzák, az orvosszakértő egy igen kétséges vélekedésére, amit kerek perec cáfol egy másik szakértő (majd bemutatjuk egy videóban), illetve maga a traumatológus is, aki a sértettet kezelte. A vád abban is igen furcsa, hogy csak engem vádol életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, a többieket csak súlyos testi sértéssel. Ez azt feltételezné, hogy míg én életveszélyes sérülést próbáltam okozni, a többiek ettől függetlenül valamilyen más, önmagában is nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoztak, aki nem igaz. Az önbíráskodásnak pedig egész egyszerűen hiányzik a tárgyi feltétele, nem valósult meg semmilyen formában.

Reálisan persze nem lehet kiszámítani, mit fog tenni a bíróság, mivel erősen cinkelt lapokkal folyik a játék. Kezdve azzal, hogy előre kihirdették a sajtóban a bűnösségemet. Ez már eleve kizárja, hogy a jelen bíróság elfogulatlan, azaz érvényes ítéletet hozzon. Most nem is megyek bele más eljárásjogi hibákba, mert van rengeteg, a videókban elmondom. A legvalószínűbb az, hogy a súlyos testi sértéshez fognak mindenáron ragaszkodni, és akkor is elítélnek minket, ha a sértett beismeri, hogy önként esett pofára a a betonon, és mi hozzá sem nyúltunk. Ebben az esetben a büntetési tétel 0-3 év szabadságvesztés. Ha ebből a maximumot szabják ki ránk, akkor az 2 év tényleges letöltendő, mínusz az említett nyolc és fél hónap, azaz 15 és fél hónap. Ennél valószínűbb azonban, hogy nem mozdul el a középmértéktől, azaz 18 hónapról. Ez azt jelentené, hogy a kedvezménnyel és a már letöltött időt beszámítva 3 és fél hónap tényleges letöltendővel megúsznám. Nekem az a véleményem, hogy vagy annyit rá fognak tenni, hogy ebből 6 hónap legyen, vagy annyit levesznek, hogy pont kijöjjön az eddig már letöltött idő.

Reálisan persze fel kellene menteniük, hiszen egyáltalán semmilyen bizonyíték nincs, nem lehet rekonstruálni, hogy mi történt. Az összes tanú szavahihető, a tárgyi bizonyítékok pedig (pl. videófelvételek) a védekezésünket igazolják. De hát ez egy magyar bíróság, itt nincs olyan, hogy felmentés.

Ha a felettem levő tényleg Tomcat, akkor erről kaphatnék még némi támpontot:

"Reálisan persze nem lehet kiszámítani, mit fog tenni a bíróság, mivel erősen cinkelt lapokkal folyik a játék. Kezdve azzal, hogy előre kihirdették a sajtóban a bűnösségemet. Ez már eleve kizárja, hogy a jelen bíróság elfogulatlan, azaz érvényes ítéletet hozzon."

Kerestem, de nem találtam, hogy hol hirdette ki a bíróság előre a bűnösségedet?

Például:

[link]

A bíróság szóvivője személyesen hívta fel az Indexet, és kérte meg őket, hogy ezt feltétlenül közöljék le. Megfigyelheted, hogy nemcsak "P. Tamás" nem vagyok (ami pedig még egy csecsemőgyilkosnak is kijár), hanem tényként közli a tényállást is, mellőzve az olyan fordulatokat, hogy pl. "a gyanúsítás szerint", "feltételezhetően", stb. Mellesleg pedig a bűnügyi nyilvántartásból is adatokat közölt, ami viszont különösen védett személyes adat, semmi szín alatt nem adható ki, pláne nem közölhető le a sajtóban, mert az bűncselekmény, személyes adattal visszaélés.

Merőben szokatlan, hogy a bíróság így lépjen kapcsolatba a sajtóval. Ugyanis nem így kell: az obh.hu-n teszik közzé a sajtóközleményeket, és nem ők mennek az újságírók után, hogy léccilécci ezt mindenképpen. Egyértelműen az általános lejáratásom volt Koszta János célja.

Érdekes módon amikor feljelentést tettem ellene, az ügyészség elutasította a feljelentést azzal, hogy nem élt vissza a bűnügyi személyes adataimmal, mert "joga volt" kezelni azokat. Ezt meg is fellebbeztem, mert az adatkezelés nem jelenti azt, hogy nyilvánosságra lehet hozni bármit. A főügyészség azzal pattintotta le, hogy hát ez nem is a szóvivő felelőssége, hanem az újságíróké, akik leközölték az átadott információt, pedig hát nekik tudniuk kellett volna, hogy nem szabad. És különben is, ez csak a "nyilvánosság tájékoztatása" volt, ami ugyebár szent dolog, felülírja pl. az ártatlanság vélelmét vagy a jóhírnévhez való jogot, ezeknél fontosabb, hogy Mari néni szörnyülködhessen, hogy úristen, ezek a náci szemétládák acélbetétes bakanccsal rugdosódnak, börtönbe az ilyenekkel...

A nagy nyomozgatás közben egyébként a bíróság elnökét is megkereste az ügyészség, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy a bíróságnak nincs tudomása a saját közleményéről. Akár tudták, mit csinál a szóvivőjük, akár nem, legkésőbb ezen a ponton a bíróságnak be kellett volna jelentenie saját elfogultságát, és átadni az ügyet egy másik bíróságnak. Nem ez történt.

És körülbelül itt van az a pont, ahol az egész büntetőeljárást le kéne húzni a budin, tőlünk meg bocsánatot kérni. Ugyanis az Európai Emberi Jogi Bíróság, amelyet mostanában szokás afféle Soros György-féle jogvédő szervezetnek tekinteni, holott nem az, elég részletes útmutatást adott arra, hogy egyrészt mikor számít egy bíróság elfogultnak, másrészt milyen hatása van egy negatív sajtókampánynak az elfogulatlan tárgyalásra. Túl fáradt vagyok, hogy oldalakat fordítsak le most neked ebből, de tessék, olvasd el:

[link]

A gond az, hogy eddig még a bírói karnak sem fordították le. Az még rendben, hogy ezek a bugrisok egy kukkot nem tudnak semmilyen nyelven, de még csak nem is érdekli őket, hogy Strasbourg ítéletei ugyanolyan jogforrások, mint a magyar törvények. Ha megkérdezed valamelyiket, csak hápog összevissza, aztán elkezd károgni (sokféle madárhangot tudnak utánozni), hogy "de hát Magyarországon nincs precedensjog". Erre hivatkozva akarják mindig lesöpörni az Európai Emberi Jogi Bíróságot. Vagy éppen nem mondanak semmit. Próbálj meg egyszer EJEB-határozatokra hivatkozni egy magyar bíróság előtt. Egyszerűen úgy fognak tenni, mintha semmi sem hangzott volna el.