Hogyan kaphatom vissza baráti kölcsönnél a pénzem, ha esze ágában nincs fizetni az exbaratom?

Na, megjelent a fotel-alkotmányjogász... Megnézném a bíró fejét, amikor Tóth Józsi a számlájára érkező 2700 euróval elszámolni nem tudva, bedobja a jolly jokert és az ártatlanság vélelmére emlékezteti őt :)

Nem értem hogy minek írnak ide olyan emberek, akiknek szemmel láthatólag soha nem volt még ehhez hasonló ügye, és fogalmuk sincs, hogy mi a magyarországi bírói gyakorlat. Itt élitek ki bűnös örömeiteket, jól esik azt mondani valakinek, hogy "ezt elszúrtad", ha igaz, ha nem?

Kérdező, az egyetlen értelmes tanács, amit kaptál, a fizetési meghagyás elindítása. És nem csak azért, mert "hátha nem mond ellent", hanem mert ha ellent is mond, legalább elindul a per, amiben a gyakorikérdések szakértőinek véleményével ellentétben teljesen jók a kilátásaid. Mellesleg simán lehet, hogy a hivatalos felszólítást látva hirtelen eszébe jut, hogy talán mégis okosabb lenne peren kívül rendezni a tartozást.

Természetesen a vádnak kell bizonyítania az alperes bűnösségét. Ezt jelen esetben a körülmények vázolásával és az átutalási bizonylat bemutatásával meg tudja kezdeni. Ez Magyarországon ma elegendő ahhoz, hogy a labda az alperes térfelére kerüljön. Nem kell közjegyzővel vagy ügyvéddel hitelesített szerződés hozzá, de még egy papírfecnire vetett "átvettem 2700 euró kölcsönt" se. Bármilyen hihetetlen, ez így van. Magánszemélyek között kölcsönszerződés szóban is köthető, csak ha bármiféle probléma adódik, nehéz bizonyítani. Szerencsére a kérdező be tud mutatni egy átutalást, ezt a magyar bíróságok elfogadják, és az alperes felé fordulnak.

Ilyenkor a bíró elszámolásra kéri az alperest. Aki például megpróbálja igazolni, hogy a 2700 eurót nem kölcsönként kapta (pl. bemutatja hogy az adott héten a kocsiját átíratta a kérdezőre), vagy ha kölcsön volt, akkor már visszafizette (akár hangfelvétellel "na mikor küldöd a 2700 eurót / de már visszaadtam / na de KP-ban, és nincs papírod, muhhahaha"), stb.

A dolog végén a bíró a két oldal által bemutatott bizonyítékok alapján eldönti, hogy megáll-e a vád vagy sem. Egészen ritka, hogy ilyenkor a bíró számba vegyen olyan lehetőségeket, mint amiket fent írtak, hogy ajándékozás. Amennyire a kérdező leírásából meg lehet ítélni, ez a vád simán megáll, mert a haverja (ha egyáltalán megjelenik) a saját sztoriján kívül aligha fog bármit felmutatni, márpedig egy átutalási bizonylattal szemben az kevés lesz.

Reméljük a kérdező majd megírja, hogy mi lett.

@15: Köszönöm a részletes magyarázatot! (Ugye, mennyivel szebb ez, mint egy adag személyeskedés?) Ez konkrétan számomra egy félelmetes képet mutat mindent összevetve, de ez van.

Én is kíváncsi vagyok, hogyan alakul a kérdező ügye.

@17: Ugyan, semmi gond. :)

(Néha elnézek a valláskritika rovatba, oda a #12 még udvariaskodó bemelegítésnek is kevés lenne. :D )

Átutaltál neki pénzt, tehát a pénz a tulajdonába került (Ezt bizonyítani tudod, átutalási bizonylat megvan).

Szerződések esetén a visszterhesséet vélelmezni kell, magyarul neki kell bizonyítania, hogy azt a pénzt ajándékba kapta. Ha nem tudja, akkor vélelmezni kell, hogy kölcsönszerződés jött létre (szerződés maga a megállapodás, a papír a szerződést tanúsító okirat).

1 millió forint alatt KÖTELEZŐ fizetési meghagyással kezdeni. Ha 15 napon belül ellentmond, per lesz belőle, ha nem, akkor jogerős és végrehajtható, tehát a követelés jogszerűségét már nem tudja vitássá tenni.

FMH illetéke 3%, perré alakulás esetén ezt 3%-kal ki kell egészíteni. Ha nyersz, az illetéket is neki kell visszafizetnie.

Ártatlanság vélelme itt nem játszik, mert ez nem büntetőper. Polgári perben annam kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a fél által előadott tényeket a bíróság valónak fogadja el (pl. a vélelemmel szemben ingyenes ügylet jött létre).

Jogi képviselet nem kötelező, de erősen javasolt.

Mielőtt pert indítász, vizsgálni kell a végrehajthatóságot is: van-e ingatlan, vagy más ingóvagyona, bejelentett munkaviszonya, társasági részesedése, bankszámlája stb.

Ha éppen nincs, az se tántorítson el, de számolni kell vele, hogy a követelés nem fél éven belül, hanem akár évek múlva fog megtérülni.

# 19

Úgy látom, konkrétan értesz a témához.

Lenne egy kérdésem.

Ha a kérdező ügyvédet fogad, megnyeri a pert, és a per tárgya ez az ügyvédi költség meg a perköltség is, akkor:

a) a kérdező kifizeti az ügyvédi tiszteletdíjat meg a perköltséget, aztán majd talán visszakapja egyszer az adóstól?

b) a vesztes fél fog tartozni az ügyvédnek meg a bíróságnak?