A párommal 20 évig voltunk egyutt, de nem voltunk hazasok. A ház az o néven van. De mindent en fizettem, a hitelt is. Akkor nekem mi jár belőle?

Nem világos, hogy milyen okból "járna" neked valami.

Ha szétmentek, akkor az együttélés alatt keletkezett vagyon értéke a jövedelmek arányában oszlik meg - azaz neked annyi jár belöle, amennyi részt te fizettél a keresetek alapján. (Ha pl te 100ezret kerestél havonta, ö meg 200ezret, akkor egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg a közös vagyon)

Ha netán meghalt volna, akkor te nem örökölsz semmit (ha nincs végrendelet), az ö gyerekei (az összes, függetlenül attól, hogy ki volt a másik szülöje), ezek hiányában a szülei, testvérei illetve az állam örököl. Ha bizonyítani tudod, hogy egy részt te fizettél, akkor esetleg azt az örökös meg kell ,hogy téritse neked.

Ha ez alatt a 20 év alatt egyszer sem jutott eszedbe biztonságod, akkor ma csak abban reménykedhetsz, hogy önként elismerik.

Ezen túl mindaz jár, amit bizonyítani tudsz. Például, ha megvannak a hitelfizetésről a számláid, jó esetben a ház is a tiéd lehet. A hitel nagyságától is erősen függ.

Ptk. (2013. évi V.törvény) 4:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése]

A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára]

(1) Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.

(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

(5) A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

(6) Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.