Nemzetközi jogban milyen joghatása van egy szerződés aláírásának?
Ugye ha van egy nemzetközi szerződés, akkor ha jól tudom, az adott kormányzat meghatalmazottja aláírja. Csakhogy ahhoz, hogy ez az országot ténylegesen kötelezze, általában szükség van arra, hogy az ország (általában a népképviseleti szerv révén) ratifikálja ezt. Ez az Alaptörvényben is benne van (Q) cikk (3) bekezdés):
"Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé."
Vagy az amerikai alkotmányban:
"[The President] shall have Power, by and with the Advice and Consent of the Senate, to make Treaties, provided two thirds of the Senators present concur..."
De ugye egy csomószor van olyan, hogy egy ország csak aláírja a szerződést, de nem ratifikálja. Kérdezem, hogy akkor mi van? Van-e bármilyen jogi kötelezője ereje egy szerződésnek akkor, ha az adott ország aláírta, de nincs ratifikálva?
válasza: válasza:Nem ugyanarról van szó. A nemzetközi szerződés megkötése (értsd: kötelezővé válása) nem azonos a belső jogban való megjelenítésével, akkor sem, ha a magyar jogban ez a kettő eljárásilag összekapcsolódik.
A parafálás más, az a dokumentum lezárása, nem aláírás, hanem egy tervezet véglegesítése, a kézjeggyel ellátás.
A "magára nézve kötelezőként elismerés" révén válik egy nemzetközi szerződés kötelezővé. Ez megvalósulhat aláírás, elfogadás, jóváhagyás, okiratcsere révén is, illetve a legünnepélyesebb formában ratifikáció útján.
Szóval. Az államot a megkötéstől kezdve kötelezi a nemzetközi szerződés, akár megjelenik a szerződés a belső jogában, akár nem.
Kapcsolódó infók:
Alabama választottbírósági ügy: egyetlen állam sem hivatkozhat belső jogára vagy annak hiányára azért, hogy nemzetközi kötelezettségszegését kimentse.
bécsi egyezmény a nemzetközi szerződésekről 27. cikk.
Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni.
Egyébként még alkotmányra sem lehet hivatkozni nemzetközi jogi kötelezettségszegés kimentése céljából.
Hogy még jobban értsd:
A 2005. évi L. törvény alapján a nemzetközi szerződés megkötésére mindig adott jogszabály a közt.elnöknek vagy a kül.pol-ért felelős miniszternek ad felhatalmazást, miközben (a felhatalmazás megadásával párhuzamosan) ki is hirdeti a a szerződést a belső jogban.
Ez viszont nem jelenti a nemzetközi szerződés megkötését. Így az a furcsa helyzet áll ellő, hogy bár a kihirdető jogszabály megjelenik (kihirdetésre kerül) a Magyar Közlönyben, miközben a szerződés nagy valószínűséggel még létre sem jött (így nem is lépett hatályba). Menő, mi?
válasza:Utolsó vagyok.
Javítás:
Így az a furcsa helyzet áll ellő, hogy bár a kihirdető jogszabály megjelenik (kihirdetésre kerül) a Magyar Közlönyben, a szerződés nagy valószínűséggel még létre sem jött (így nem is lépett hatályba). Menő, mi?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!