Meguntam apám "nevelő pofonjait" és szembe szálltam vele. Az öcsémet akarta felpofozni, és ártalmatlanítottam. De ez feljelentett, és elmenekül az anyjához lakni. Mire számíthatok? Mi lehet az ügy végkimenetele?

Kérdező!

Vigasztaljon a tudat én is csináltam ilyet.

Elég sokat adott, anélkül, hogy bármi ok merült volna fel.

Szintén jártam küzdősportra, de őt ez sem érdekelte, míg egy napon betelt a pohár.

megakart ütni, és hárítottam, láttam ahogy elkerekedik a szeme, még egyszer megakart ütni, ekkor egy elvezetés után földre dobtam, majd felugrott, és egy székkel akart nekem esni, kirúgtam a kezéből és fejbe rúgtam.

Utána szinte soha nem szólt hozzám, otthon mindenki tudott erről, anyámat hidegen hagyta, mert beletörődött, hogy mindig kapott mindenki a családban, én nem törődtem bele.

Ahogy érettségiztem, következő napon el is költöztem, azóta sem beszéltem vele, egy undorító féreg volt, az biztos.

Még bocsánatot sem kért.

Itt a politika kategóriában azért jól összegyűltünk mink harcművészek, akik nevelő célzatú pofont kaptak.

Még mielőtt belekezdek, azért tényleg sajnálom akik rossz családi körülmények között nevelkednek, de

a kérdező kérdése annyira szokatlan, egyetemre jár, de az apa "pofonkájiból" lett elege. 1 éve krav-magázik és könnyedén ártalmatlanít valakit, de nekem valamiért a tökön rúgás, szem kinyomás és torkon ütés rémlik - majd a futás/elmenekülés. Erőszakmentes életet szeretne, de azért amit önvédelmen tanul, úgy használja, hogy az apának kelljen elmenekülni. És az a hangulatjel használat.

Kicsit komolyabban véve a témát - azért ne feledkezzünk már meg arról, hogy arányosnak kell lenni az önvédelemnek. Nem ránthatok elő egy gépfegyvert a táskámból, mert egy bicskával fenyegetnek. Nem verhetek laposra valakit azért, mert (korábban tartósan is akár) felpofozott. Pláne nem lehet önvédelemnek nevezni azt ami nem a hirtelen és azonnali veszélyt hárítja el, hanem a korábbi sérelmeket torolja meg. Az szerintem önbíráskodás. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy az apának van igaza, de szerintem ezeket biztosan mérlegelni fogják.

Nem itt kell megvédened magad, hanem a bíróságon.

Bár azt még mindig nem tudjuk, hogy egyáltalán te vagy-e a vádlott, mert erre nem akarsz válaszolni, illetve arra sem, hogy ha igen, akkor pontosan mivel is vádolnak és mik az ellened szóló bizonyítékok.

A garázdaság két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Neked azt kell cáfolnod, hogy ez miért nem garázdaság vagy hogy milyen büntethetőséget kizáró/korlátozó ok van.

1. Garázdaság

BTK: "339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Védekezhetsz azzal, hogy nem volt "kihívóan közösségellenes", hiszen valaki megvédése nem lehet kihívóan közösségellenes, mert a közösség azt várja el, hogy a gyengéket meg kell védeni. De elég csak a "kihívóan" jelzőt cáfolni, az is érvényteleníti a garázdaságot.

Továbbá az, hogy apádban félelmet keltett a dolog, az egy dolog, valójában ő keltett félelmet bennetek. (Ennek akkor lenne még nyomatéka, ha fel is jelentetted/jelentettétek volna apádat.)

2. Büntethetőséget/büntetendőséget kizáró/korlátozó ok

BTK: 15. § Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza:

f) a végszükség

Végszükség: "Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett."

Mivel nem sérült meg súlyosabban az apád, így fennáll az arányosság.

Kellenek a családtagok tanunak és ha valóban annyi az ügy, mint amit írtál, akkor felmentenek.