Középiskolai tanár fenyegetéseivel szemben milyen jogi eszközökkel lehet védekezni?

Személyes jellegű problémáink vannak egymással, azaz nagyon nem vagyunk jóban. Én vagyok a diák.

Bűnöm az volna, hogy nem vagyok hajlandó elfogadni bizonyos (radikális) nézeteit, emiatt néha, illetve utóbbi időben egyre gyakrabban szóbeli összetűzésekre kerül sör közöttünk. (Hallomásból tudom, hogy arra vágyik ilyen alkalmakkor, hogy legyen a zsebében egy pisztoly, amivel le tudna lőni. Ezt még tudom tolerálni, mert még csak a valóságalapját sem ellenőrizhetem le.)

Másik nézeteltérésünk, hogy nem vagyok katolikus, ő pedig egy katolikus pap (hittantanár).

A napokban közzétett és helyeselt a Facebookon egy reformációt keményen támadó internetes cikket – pont a reformáció évfordulójának ünnepén. Ezen nyilván sok református megsértődött, és reagált. Miután kifogyott az álláspontját támogató érvekből, kijelentette:

"Legutóbb nyár közepén próbáltam „felkavarni az állóvizet” a „Miért nem való a könnyűzene a templomba?” c. cikkel. Ez [a legutóbbi poszt] jobban sikerült, felülmúlta várakozásaimat! Talán a vitakultúrán még van mit finomítani (sőt, biztos!), de hát ezért vagyunk!"

Tehát valójában nincs szó valódi támadásról, mondta utólag.

Én pedig ezt követően kifejeztem felháborodásomat a köpönyegforgatással kapcsolatban, ugyanitt a Facebookon, de a saját idővonalamon, miközben természetesen konkrétan nem neveztem meg a tanár urat.

A felháborodásomat egy abszurd párhuzam segítségével fogalmaztam meg, amit nem lehetett szó nélkül hagyni – de hát ez is volt a cél, különben nem jutott volna el az üzenetem a címzetthez. (Egészen pontosan: [link]

Amire ő azzal válaszolt, hogy ezért nem fog engem érettségizni hagyni. Idézem: "7826 Alsószentmárton, Petőfi u. 4/A - ha érettségizni szeretnél...."

Tavaly óta ő az egyik igazgatóhelyettes is, tehát valóban van beleszólása a gimnázium tanulóinak életébe, így ezt a fenyegetését – ellenben a lelövésemmel – nem tudom egyszerűen figyelmen kívül hagyni.

Valószínűleg nem gondolja komolyan, amit itt mondott, de az ő esetében könnyen előfordulhat, hogy tévedek, és mégis valódi a fenyegetése. Ezért nem merem bevállalni, hogy ez túl későn derüljön ki.

Nem akarok ártani neki, ugyanis attól félek, hogy az efféle próbálkozásaim a katolikus rendi tulajdonú gimnáziumban, ahova járok, visszaütnének rám.

Ugyanakkor szeretném nyugodtan elvégezni a hátralevő másfél évemet, és sikeresen érettségizni.

Iskolát váltani nem szeretnék csak őmiatta.

Milyen (lehetőleg jogi) eszközökkel van lehetőségem megvédeni magam ebben az esetben?