A szocializmusban hogyan kellett adózni a munkahely melletti jövedelmekre?
Mondjuk, amikor valakinek volt állása , és este még dolgozott, pl. gyerekekre vigyázott, vagy zongoraleckéket adott, villanyszerelő villanyt szerelt, ilyesmi.
És mennyi volt az adó?
Ha nem adóztak általában utána, az elképzelhető.
De biztos kellett volna, nem?
És, akkor papírforma szerint, hogyan kellett volna adózni?
Az nagyon helytelen.
Csak arra gomdoltam, a kérdéssel kapcsolatban, hogy elég sok jogász jár ide, és a jogi egyetemeken bizos tanulnak valamit a szocializmus adózási rendszeréről.
Hátha eszébe jutna valami az egyik idejáró jogásznak, és megosztana róla valamit.
Mert azt tudom, hogy voltak maszekok, órás, festő, villanyszerelő, kályhás, akiknek az volt a főfoglalkozásuk is, kint volt a cégtáblájuk is, volt szakszervezetük is, ha jól tudom. És ők külön adóztak.
A vállalati, szövetkezeti dolgozóknak meg levonták az adót a fizetésükből. De azt sem tudom, hogy mennyi volt.
Biztos, hogy a mellékjövedelemre is vonatkoztak szabályok, hogy hogyan kell vagy lehet adózni rá.
Még akkor is, ha sokan nem tették.
Nem az olyan baráti szívességekre gondolok, hogy ismerősök megcsinálnak egymásnak dolgokat, vagy kalákában csinálnak valamit.
Hanem rendszeresen csak a pénzért idegeneknek végzett munkára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!