Hogyan ítélhet ilyenkor a bíróság? Egyáltalán figyelembe veszik a gyereket?
Kihívták a suliban a gyámügyest, mert a lányom második napja csak sír. Nekem erről nem szóltak, pedig minden nap megyek érte, viszem őt. 4.-es. Kiderült, nem akar találkozni az apjával, nem akar láthatásra menni, telefonon se akar vele beszélni. Ennek az az oka, hogy az apja üvölt vele, nem foglalkozik vele, ha ott van, csak berakja a tv elé, sokszor felpofozza, nem mehet ki az udvarra, a papához (apukám) se mehet át, anyós is csak üvölt vele. Szegénykém nagyon nehezen éli meg. Először nem szólt róla, de jól ismerem, tudtam, hogy valami bántja. Hónapokba telt kihúzni belőle, azóta folyton találok kifogást, hogy ne kelljen mennie. Segítek neki.
Szerencsére a gyámügyes megértette, és mondta, hogy írjunk keresetlevelet, amiben a gyerek láthatásának újraszabályozását kérjük, mert eddig havi 10 ezret adott a 120 ezres fizujából, de egy éve új munkahelye van, 450 ezret keres, de abból is csak 10 ezret ad a gyereknek.
A gyerek tartós beteg, több problémája van, a gyógyszerei, diétája, orvosi költségek, utazás a dokihoz, a gyógyászati segédeszközök havonta kb 80-100 ezerbe vannak. Mivel állandóan hazaküldik a suliból, mert rohama van, rosszul van, ezért melózni sem tudok.
A párom fizeti ezeket, imádja a lányom.
Szerintetek hogy fog dönteni a bíróság? Megkérdezik a kislányt is? Hívhatnak be tanúkat? Ha igen, kiket?
Köszönöm, ha válaszoltok!
írjunk keresetlevelet, amiben a gyerek láthatásának újraszabályozását kérjük, mert eddig havi 10 ezret adott a 120 ezres fizujából, de egy éve új munkahelye van, 450 ezret keres, de abból is csak 10 ezret ad a gyereknek.
Az az mert ott nagyon hibádzik... a láthatásnak semmi köze a gyt-hez, se a fizetésemeléshez, ezzel az indokkal a láthatást nem fogjak újraszabályozni.
A gyerektartás, az egy dolog. Az, hogy a kislány miként éli meg az apjával való találkozást, megint más.
te összevontad a két különböző problémát.
A pofon komoly komoly bűncselekmény szerintem, 2005 január 1 óta a családjogi törvény nevesítetten is tiltja a testi fenyítést, annak bármilyen formáját. A gyakori felpofozás meg szerintem ezen fölül is gyanús, az lehet akár beteges dolog is. De még ha csak sima egyszerű pofonokról is lenne szó, ilyesmire is erősen rászállna a hatóság Németországban, Svédországban, és mivel 2005 óta elvileg nálunk is lényegében ugyanaz a törvény van (a svéd mintát vettük át), ezt a pofonügyet érdemes lenne komolyan kivizsgálni. Főleg mivel a gyerek maga is erős testi és lelki tünetekkel éli meg, egyértelműen betegíti.
Szerintem hozzáértő gyerekpszichológus segítségével menjetek bele ezeknek rejtélyes pofonoknak a háttérébe, hogyan, mióta van ez így, milyen súlyú a dolog. Ha meg ezek szerint sikerült jó gyámügyest is kapnod, tényleg írjatok egy jó keresetlevelet. Remélem sikerül ilyet megkapni, hogy külső felügyelet mellett lehessen csak láthatás, vagy hasonló korlátozást elérni. A gyakori pofozás ebben a kontextusban szerintem lehet nagyon súlyos bűncselekmény is.
Nem, nem vonható össze, de egy beadványban kell kérni mindkettőt. Mindkét dolgot újra akarjuk tárgyaltatni, ezért kell mindkettőt beleírni.
Nyílván nem úgy gondoltam, hogy megütötted, fizess többet. Alap lenne, hogy normálisan áll a kislányunkhoz, és dühít, bánt, felelősnek érzem magam, pedig sosem bántott sem engem, sem a gyereket, míg együtt voltunk.
És alap lenne a normális gyerektartás is, ami a kislánynak jár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!