A közig és munkaügyi bíróságra ha beadok egy keresetet, akkor annak a teljes tartalmát megismeri az ellenfél?
Arra gondolok, hogy nyilván az ügy érdemét megismeri, ez nem kérdés, na de a keresetnek is és a mellékleteknek is vannak olyan kiemelten érzékeny magánéleti adatai, amelyek abszolút nem tartoznak se az ügyre se a munkáltatóra.
Viszont a bírónak meg muszáj, hogy tudomása legyen róla. Ilyenkor mi a helyzet, hogy lehet ezt megoldani? Az a nagy gondom ezzel, hogy olyannyira nem akarok ennyire kényes magánéleti adatokat adni a kedves ellenfél kezébe, hogy akkor még azt is meggondolnám, hogy egyáltalán adok-e be keresetet, mert hiába iszonyú fontos, de annyit mégse ér, hogy egy vagon magánéleti adattal aztán visszaéljen vagy akár csak megismerje azokat (és hangsúlyozom, nem tartoznak az ügyre, ettől még a bírónak nem árt ha tudomása van róluk).
Szóval ez hogy van? egy az egyben láthatja az egész keresetet vagy kérhetem pl X és Y irat zártan kezelését és csakis a bíró általi megismerését?
válasza:Természetesen minden esetben, bármilyen bíróságra ha beadsz egy keresetet, akkor annak a teljes tartalmát - mellékletekkel együtt - azonnal kézbesítik az alperes részére is.
Hogyan lehetne egyébként rendesen felkészülni a perre szerinted?
Vagy hogy gondolod igazságosnak, hogy ő még csak azt se tudja meg, miért citálják bíróság elé?
Ellenkező esetben szerintem te is eléggé ki lennél akadva, ha érkezik ellened a kereset, te meg csak erősen kivonatolva kapnád meg.
Az egyedüli kivétel a tanúk adatai: azokat zárt borítékban csak a bíróság részére adod be, azt más nem ismerheti meg mindaddig, amíg a tanú esetleg úgy nem nyilatkozik, hogy nem kéri az adatai zártan kezelését.
"Ellenkező esetben szerintem te is eléggé ki lennél akadva, ha érkezik ellened a kereset, te meg csak erősen kivonatolva kapnád meg. "
ja mert abból indulsz ki h ilyen nem történt még velem? ugyan kérlek ... azért figyelembe kell venni, hol élünk, nemhogy kivonatolták, hanem egyenesen szelektálták az iratokat, és amelyeket nem akarták, hogy megismerjem, azt nem engedték. ennyi. csak én most nem erről a helyzetről beszélek, sajna nekem nincs annyi lóvém.
+1 fontos szempont:
bűnügyi érdek is egyben azon adatok visszatartása, mivel amennyiben az illető tudomására jut már most, úgy meghiúsítja az egész büntetőeljárást. szóval van itt bőven jogos érdek, csak azt nem tudom, technikailag hogyan kivitelezhető.
válasza:Senkit nem fog érteni, mivel értesz egyet, és mivel nem.
Mind a Pp, mind pedig a Be teljesen egyértelműen szabályozza, mit lehet zártan kezelni, és mit nem. Keresetet akarsz benyújtani, tehát a Pp. az irányadó. Ez esetben, amit nem akarsz a per tárgyává tenni, azt ne add be, és kész. Amit a per tárgyává teszel, az pedig a másik fél számára megismerhető. (Mint említettem, kivétel ez alóla tanúk adatai.)
A bíró semmi olyasmire nem alapozhat ítéletet, amit ő tud, de nem volt a perbe bevezetve, amire nem nyilatkoztatta meg a másik felet, és ami nem szerepel az iratok között bizonyítható, visszakereshető módon.
Már csak azért sem, mert fellebbezés esetén a másodfok mégis mit kezdene az elsőfokú bíró tudomásával? És mégis, milyen eljárás lenne ez?
Gondolkodj már kicsit!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!