El akarok válni a férjemtől. A ház amiben élünk a férjem édesanyja nevén van és férjem apjának haszonélvezeti joga van az ingatlanra. Ez gondot jelenthet a vagyonmegosztásnál?

Mivel a feleség tudtával készült a férj szüleinek a ház, ezért jogilag beleegyezett ebbe. Attól kezdve pedig nem követelhet semmit belöle, mert sem neki, sem a férjnek nincs tulajdonjoga benne.

A karácsonyi ajándék példa tökéletesen stimmel, mert a házaspár önként adta oda a szülöknek a házat, illetve a rá költött pénzt.

Ha a feleség AKKOR tilatkozott volna (valamilyen hivatalos úton), CSAK AKKOR lenne valamennyi joga ebböl részt kérni.

Ingatlan ajándékozását írásban, szerződésbe kell foglalni (ilyen nyilván nem történt), össze se hasonlítható egy karácsonyi ajándékkal, ami általában "szokásos" mértékű.

De nem is töröm magam többet feleslegesen, felőlem megmaradhattok az eddigi egydimenziós gondolkodással, hogy "azé, akinek a nevén van".

Azért azt ne feledjük, hogy nem véletlenül létezik maga a kifejezés, ami "ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos". Erre rákeresve magatok is megbizonyosodhattok, hogy ez mit is takar. Nos, további szép napot.

"Mivel a feleség tudtával készült a férj szüleinek a ház, ezért jogilag beleegyezett ebbe. Attól kezdve pedig nem követelhet semmit belöle, mert sem neki, sem a férjnek nincs tulajdonjoga benne. "

Ez így van.

Ha előtte nem nyavajoggott, akkor utólag nincs is min. Közös vagyonból származik egy karácsonyi ajándék is.

"Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos"

igen létezik ilyen, csak ez nem az....

Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos a Ptk. 116.§ (1) bekezdése alapján nem igényelheti tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási feltüntetését, ha tulajdonszerzését követően az ingatlan-nyilvántartásba más jóhiszemű személy tulajdonjogát bejegyezték, vagy annak a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelme őt rangsorban megelőzi.

"Na már robinhúd megint kezdi a hülyeséget.

"

Az lehetséges:-)

Mindenképp beszélj ügyvéddel, kérdező, mert nem olyan egyértelmű az ügy.

"Gyakori eset, hogy a házastársak az egyik szülőpár telkén építkeznek, vagy az azon lévő épületet bővítik, átépítik, vagy meglévő épület mellé új épületet emelnek. Ekkor az ingatlantulajdonos szülők és a házastársak között a ráépítés szabályait kell figyelembe venni, illetőleg azt kell elbírálni, hogy a házastársak szereztek-e így együttesen tulajdonjogot, és ha igen, milyen hányadban. Viszont az így megszerzett tulajdonjog közös vagyon, amely őket egyenlő arányban illeti meg."

[link]

"A Kötelmi Könyv rendelkezései szerint az a szerződés, amellyel harmadik személy (esetünkben: a másik házastárs) igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél (esetünkben: a házastárssal szerződést kötő fél) rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Meghatározott esetekben (pl. hozzátartozók között – gyakori ugyanis, hogy a házastárs az előző házasságból származó gyermekeinek “adja el” az ingatlant) a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell."

"Annak a házastársnak, aki házastársának tényleges hozzájárulása nélkül kötött ügyletet, a házastársának az ezzel okozott vagyoni hátrányt meg kell térítenie."

[link]

"Annak a házastársnak, aki házastársának tényleges hozzájárulása nélkül kötött ügyletet, a házastársának az ezzel okozott vagyoni hátrányt meg kell térítenie."

Igen ez itt a baj, hogy eddig valószínűleg nem volt ebből probléma és tudott is róla.