Ha valaki visszavonja a feljelentést, akkor a rendőrség utána már egyáltalán nem foglalkozik vele?

Az első válaszoló nem jól írja.

Amennyiben közvádra is üldözendő bcs a feljelentés tárgya, úgy a nyomozás folytatódik.

Amennyiben magánvádas a bcs

(könnyű testi sértés,

magántitok megsértése,

levéltitok megsértése,

rágalmazás,

becsületsértés

kegyeletsértés), az esetben nem.

Sőt, bizonyos esetekben a közvádas bcs-k esetében sem nyomoznak tovább (pl. lopás (a sértett a terhelt közeli hozzátartozója, stb.)).

Fontos tudni, hogy: A magánindítvány nem azonos a magánváddal.

A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok

1) a magindítvány hiánya,

2) a kívánat hiánya.

Ha a bűncselekmény létrejön és az elbírálásig sem történik semmi, ami az elkövető büntethetőségét megszüntetné, e két körülmény (magánindítvány vagy kívánat hiánya) jogilag akadályozhatja a büntetőeljárás lefolytatását, ez az akadály azonban elhárítható.

1) A magánindítvány és a magánvád viszonya

a) A magánvád (eljárásjogi intézmény) lényege, hogy a tárgyaláson a vádat nem az ügyész, hanem a sértett (vagy hozzátartozója) képviseli.

b) A magánindítványos bűncselekmények nem azonosak a magánvádas bűncselekményekkel. A magánindítványos bűncselekmények nagy részénél a vádat az ügyész képviseli.

Tehát

- nem minden magánindítványos bűncselekmény egyben magánvádas, de

- minden magánvádas bűncselekmény egyben magánindítványos is (a magánvádas bűncselekmények azok közül kerülnek ki, amelyek csak a sértett indítványára üldözendők).

Általános szabály, hogy a bűncselekmények - minden kérés, előterjesztés nélkül - általában hivatalból üldözendők, de különböző körülmények miatt indokolt néhány kivételt tenni, így a törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, vagyis a büntetőeljárás megindítását, lefolytatását egyes személyek - rendszerint a sértett - kívánságától teszik függővé. Ezt az alábbi körülmények indokolják:

 Vannak olyan kisebb jelentőségű, a társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekmények, amelyek miatt csak akkor célszerű a büntetőeljárást megindítani, ha a sértett ezt kívánja (pl. könnyű testi sértés).

 Egyes esetekben a kívülálló személy nem is tudja eldönteni, hogy bűncselekmény valósult-e meg vagy nem, mivel e vonatkozásban a sértett szubjektív megítélésének van döntő jelentősége, ezért indokolt az eljárás megindítását a sértettől függővé tenni (pl. magántitok, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés).

 Indokolhatja a magánindítványtól függő eljárást az elkövető és a sértett közötti viszony is (vannak olyan bűncselekmények, amelyeket üldözendőnek tart valaki, ha idegen személy követi el, de eltekintene a büntetőeljárástól, ha ugyanazt hozzátartozója követné el, pl. lopás, csalás, sikkasztás stb.).

 Egyes esetekben - egyébként súlyos bűncselekményeknél - a sértett kímélete indokolhatja az eljárásnak kívánságához kötését (erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak meghatározott esetei).

Magánindítvány az előterjesztésre jogosultnak* minden olyan nyilatkozata, amelyből kiderül, hogy az ellene megvalósított bűncselekmény elkövetőinek megbüntetését kívánja.

*A magánindítvány előterjesztésére jogosultak (Btk.31.§.)

a) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.

b) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is előterjesztheti, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag törvényes képviselője terjesztheti elő (ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult).

c) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.