Milyen jogon ítéli el a bíróság az önbíráskodást olyan esetekben, amikor az elkövető nem számíthatott állami segítségre?
Most én nem a hazai példákat szeretném felhozni, bár nyilván azok jobban szem előtt vannak. Láttam egy külföldi sorozatot ami arról szólt hogy egy magányos, fiatal tanító néni megszöktetett egy kislányt az osztályából akit otthon bántalmaztak a szülei. Persze kért ő segítséget a gyámügytől korábban, de nem kapott. Az utolsó esetben már úgy nézett ki hogy a gyerek élete is veszélyben van.
Aztán új életet kezdtek együtt. A végén persze lebukott és 1 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de a gyereket nem kapta meg.
Ide kapcsolódna az elméleti kérdés hogy milyen jogon ítélkezik a bíróság ha a gyámügyre nem lehetett számítani?
válasza: válasza:1. A filmek nem a valóság, ezért nem is elemezhetjük úgy.
2. Az önbíráskodás, mint a neve is mutatja, egy erőszakos cselekmény önkényes "büntetése". Ettől különbözik az erőszak elleni védekezés. Itt viszont azt mérlegelik, arányban állt-e az elkövetéssel, továbbá lett volna-e más választás.
Másfelől: a bíróság dolga egy tett összevetése a törvényekkel. A bizonyítás és a körülmények feltárása nem a bíróság, hanem a vád és védelem jogászainak dolga. Továbbá nem keverendő össze két tett. Az egyikben a tanár tette vagy büntetendő, vagy sem. A másikban a gyámügy tette vagy büntetendő, vagy sem. Egy bíróság akkor működik normálisan, ha szigorúan a törvényekhez ragaszkodik. Ez nem mond ellent a bíró esetleges más magánvéleményének.
Szeretnék az első 3 kérdezőnek válaszolni:
1.:önbíráskodás ott van hogy azt az ítéletet hajtotta végre magánszemélyként amit szerinte az államnak kellett volna.
2.:Gondoltam hogy van törvényes alapja, de én inkább erkölcsi értelemben gondoltam azt a szót hogy "jogon"
3.:Azt tudom hogy milyen mechanizmus alapján, de egyikőtök se értette a kérdés lényegét.
A kérdés arra vonatkozott ,hogy miért van (erkölcsi) joga egy bíróságnak elítélni valakit, ha a tett elkövetésére pont az állami segítség hiánya miatt kényszerült. Ha az állam nem látja el a feladatát, akkor olyan mintha nem is létezne. Akkor pedig jogos az önbíráskodás is.
válasza: válasza: válasza:Önbíráskodás az, ha valaki abból a célból, hogy jogos, vagy jogosnak vélt anyagi érdekének érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Törvényben van meghatározva, és senkit nem érdekel, ha te máshogy gondolod.
Erkölcsi alap... A bíróságok jogi alapon működnek, nem erkölcsi alapon. Törvény szabályozza, hogy mikor, hogyan, milyen ítéletet hozhatnak, ettől nem térhetnek el. Volt olyan bíróság, ami nem csak jogi, hanem erkölcsi alapon is működött (elméletben) például az inkvizíció.
Egyébként milyen választ vársz erre a kérdésre? Egy filmről beszélünk. Vagy azt szeretnéd, hogy mi is csak háborodjunk föl, hogy bizony milyen gonosz ez a bíróság?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!