Hogyan beszéljünk a holokausztról?

Sehogy se kéne róla már beszélni! Évente egyszer emlékezzen meg akit érint! Én is ezt teszem a Donnál elesett rokonaimmal kapcsolatban. Nem rinyálok örökké, hogy szegény családommal mi történt.

Volt, elmúlt, ennyi.

#6

Ahhoz mit szólnál, ha azt mondaná valaki, hogy a Donnál elesett rokonaid megérdemelték, bárcsak megdöglött volna az egész családod, sőt, hamarosan ki lesz irtva a maradék magyarság és ez mennyire remek már?

Örülnél neki, mi?

Egy noname személy, Gipsz Jakab egy alig olvasott facebook oldalon írt két holokausztozó mondatáért 400 nap börtönt kapott. Egy szimpla komment, semmi több, amiből tizenkettő egytucat van, kutya nem olvassa, nem törődik vele.

Ezzel szemben Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Párt (volt) elnöke, egykori MSZMP KB külügyi referens, a szoci diktatúra prominense Salgótarjánban indul a választáson, tiltott önkényuralmi jelképeket használ, élteti Sztálint, Kádárt, Szovjetuniót, Észak-Koreát, lázadásra uszít.

Finoman szólva a kettő nincs egyensúlyban.

Thürmer mégis vígan haknizgat, kampányol terjeszti az elmebeteg eszméit, éltet tömeggyilkosokat, tagadja a kommunista rendszerek bűneit.

'56-ot fasiszta ellenforradalomnak, a szovjet megszállást felszabadulásnak hazudja.

Állítólag volt itt egy rendszerváltás.

Egy kommentért - 400 nap börtön

Elnyomó rendszer kiszolgálója - politikai szerep, állami támogatás

Minek beszélni a holokausztról?

"ha idézem, belinkelem, képen megjelenítem..." - minek széllel szemben pisálni?

Ne reagálj! Ennél jobban nem lehetsz idegesítő.

Szerintem az értelmes zsidók is tudják, ezt már nem lehet tovább adukártyaként kijátszani. És tudomásul kell venni, mindenkinek:

az áldozat áldozat, függetlenül hogy milyen génjei vannak. Ugyanúgy, ugyanolyan részvétet érzek minden ártatlan áldozatért, akár zsidó, cigány,vagy német - bármi.

Nem érdekel, hogy melyik politikai vezetés mibe rángatta bele - az áldozat az áldozat.

A Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues) I. világháborús regény. Erich Maria Remarque írta, olvassátok el.

Az iskolapadból kirángatták a 17 körüli fiúkat és vitték lőni-ölni. A lövészárokban az egyik fiú ráébred: most miért is lövöm azt a fiút ott a túloldalon? Valószínű őt sem érdekelte csak a szerelem és a világ szépsége, amiről tanult - azután tábornokok az asztalnál elhatározták, hogy most márpedig ölni fogjuk egymást. Nagyon sokan, fiatalok, mindkét oldalon meghaltak, vagy nyomorékká váltak emiatt az "ötlet" miatt.