Milyen esetben nem tekinthető semmisnek a cselekvőképtelen kiskorú és a cselekvőképtelen nagykorú által kötött szerződés?

Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

Tipikusan ilyen peldaul a buszjegy vasarlasa. (Gondolj bele hogy ezzel pl biztositasi jogviszony is letrejon, mert a jeggyel egyutt utazasi biztositast is kotsz es a biztosito visszadobhatna a karigenyt azzal hogy nem cselekvokepes szemely kototte a szerzodest).

Kothet tovabba a cselekvokeptelen (kiskoru) olyan szerzodest amibol csak elonye szarmazik (pl ajandek elfogadasa).

1. Nincs olyan, hogy "cselekvőképtelen nagykorú". Cselekvőképességében teljesen vagy részlegesen korlátozott nagykorú van. A kiskorú (14 éven aluli) valóban cselekvőképtelen.

2. Nem tudom, a második hozzászólót miért kellett annyira lepontozni, hiszen a legjobb választ adta az összes közül. Bizony, még egy ötéves is vehet magának egy szelet csokit a boltban, az pedig máris egy adásvételi szerződés megkötése, szóval azt nem lehet mondani, hogy semmilyen szerződést ne köthetne. A törvény szövegében "mindennapi élet szokásos szükségletei kielégítésére" kifejezés.

3. Van ezen kívül külön "cselekvőképtelen állapot" is.