Kollektív szerződés?
Mit tartalmaz a kollektív szerződés? Mire jó?
Jól gondolom hogy a cégek az állammal kötik?
És például olyasmi lehet benne hogy az állam az ítélkezési monopóliumából ad egy kicsit a cégvezetőknek hogy pl fegyelmi eljárást folytathassanak? (Tehát az önbíráskodás alóli fölmentés (ha jogos és igazságos az eljárás) tulajdonképpen, legalábbis egy része ez lehet nem?)
válasza:Munka törvénykönyve:
XXII. FEJEZET
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
114. A kollektív szerződés megkötése és tartalma
276. §124 (1) Kollektív szerződést köthet
a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá
b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.
277. § (1) A kollektív szerződés szabályozhatja
a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget,
b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását.
(2) Kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet.
(3) Kollektív szerződés
a) a XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől nem térhet el, továbbá
b) a 271–272. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja.
(4) A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól – ennek eltérő rendelkezése hiányában – csak a munkavállaló javára térhet el.
(5) A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.
278. § A kollektív szerződést írásba kell foglalni.
válasza:"Jól gondolom hogy a cégek az állammal kötik? "
Nem. A munkáltató a szakszervezettel köti.
"az állam az ítélkezési monopóliumából ad egy kicsit a cégvezetőknek hogy pl fegyelmi eljárást folytathassanak? "
Mi köze van az ítélkezésnek a fegyelmi eljáráshoz? Fegyelmi eljárást minden munkáltató folytathat a dolgozóival szemben.
A kollektív szerződés minden olyan elemet tartalmazhat, ami a két fél munkaviszonnyal kapcsolatos együttes érdek- és hatáskörébe tartozik. Vagyis ami a munkavállalói érdekek szempontjából fontos, és megvalósítása a munkaadó hatáskörébe tartozik, vagy amiben a munkaadó szeretné a munkavállalókkal, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeit érvényesíteni, és természetesen amiben a két fél meg tud állapodni.
Ilyen lehet pl. a munkaidő-beosztás, a jutalmazás, a szabadság kiadásának rendje, a munkára képes állapot meghatározása, munkaruha juttatás stb.
válasza:Nálunk nincs szakszervezet. (Régebben akik megpróbáltak alapítani kirúgták még a létrejötte előtt.)
Van valami munkástanács szerűség, de annak tagjait a vezetőség jelölte ki azt sem lehet tudni kik ezek.
válasza:#4
Ez esetben nálatok nincs ilyen.
De akkor átfogalmazom egy kicsit melyik része is érdekes, azaz miért írtam az állam ítélkezési monopóliumáról.
A cég vezetése többszörösen és több emberen hajt végre olyan "eljárást" amit ők "fegyelminek" neveznek. De valójában csak írásbeli figyelmeztetés. A bónuszt megvonják vele.
//Nem fegyelmi mert nem fegyelmi bizottság előtt születik (hanem a főnök úgy dönt...), nem rögzítenek semmilyen tanúvallomást a tiédet sem, nem mellékelik fűzik hozzá a bizonyítékokat, csak leírnak valamit egy papírra, amit vagy aláírsz vagy nem, de szerintük attól még érvényes...//
Viszont ezeknek az eljárásoknak egy része teljesen koholt vádak alapján történik. Tehát az alkalmazott nem is tudott a dologról, nem volt kiadva hogy azt úgy nem szabad stb. De a főnöknek nem tetszik akkor ad ilyet. Semmilyen bizonyítékot nem csatolnak, és sehol nem volt leírva vagy a dolgozó által aláírva hogy tud erről.
A másik hogy bizonyos dolgozókat kiszemelnek akiktől meg akarnak szabadulni, de nem akarják kirúgni, akkor "üldöztetik", figyeltetik a sorvezetőkkel és ilyen figyelmeztetések armadáját zúdítják rá. Persze attól még csak havonta 1x veheti el tőlük a bónuszt.
Na szóval a kérdésemim a következőek:
ÖNBÍRÁSKODÁS-e ha valakit(ket) mindenféle bizonyíték nélkül így elítélnek és egyúttal meg is büntetnek?
Nehéz lenne ezt ráverni bíróságon az adott vezetőre?
Érnek jogi szempontból egyáltalán valamit ezek a figyelmeztetések(főleg úgy hogy nem írod alá)?
Jól gondolom hogy ha egy ilyen "eljárás" lezárult akkor utólagosan már nem lehet semmit hozzácsatolni? Mert azt az eljárás alatt meg kellett volna tenniük!
(Még ha lenne is valamijük, de félő hogy "csinálnának" bizonyítékot! Azaz letiltható az utólagos hozzácsatolás bíróság elé vitel esetén?)
Mert az oké hogy a munka, kollektív meg egyéb szerződések és törvények fölhatalmazzák az illetőt eljárások lefolytatására. De ez szerintem soha nem lehet igazságtalan (bizonyítékok hiánya!) és nem sérülhet az egyenlő bánásmódhoz való jog (kispécizett ember!).
válasza:Attól függ mi az a bónusz:
Ha jutalom, amit nem kell adni, vagy nem kötelezően adott pótlék, akkor arról bármikor dönthetnek, hogy nem adják meg.(de ennek a munkaszerződésben szerepelnie kell)
Ha kötelezően adott pótlékot/prémiumot vontak el, akkor kell, hogy indoklást adjanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!