Miért helytelen dolog a "szemet szemért és fogat fogért" elve?

Nem primitív, pusztán a korai világban csak így lehetett fenntartani a rendet. Kézlevágással, és hétszeres visszafizetéssel.

Tény, hogy egy arab országban ha leraksz egy rúd aranyat egy padra, akkor az egy év múlva is ott lesz mert a kezét senki sem hajlandó kockáztatni. Az elvet ma azért tartjuk primitívnek mert más sem következne belőle mint egy csomó szem és fog nélküli ember.

Tipikusan a két medve és a sajt története, aminek a végén a róka felfal mindent és eltűnik. Sose érezné úgy mindkét fél, hogy most igazság szolgáltatott, csak azt számolnák ki mennyivel járt rosszabbul és ez a végtelenségig húzható ellenségeskedésekhez vezetne.

Szerintem az államnak legyen hatalma arra, hogy elzárjuk a társadalomtól a veszélyes/deviáns embereket, de a szemet szemért elv primitív, elavult dolog.

Pl.: egy ember megöl egy másikat. Szemet szemért alapon halálra ítélik. Ez így fairnek tűnik, de a bíró és a hóhér akik megölték a tettest velük mi van? Az ő szemüket ki veszi el? És miért az a legjobb megoldás ha azzal büntetünk valamit hogy lesüllyedünk arra szintre?

Azért helytelen, mert akkor soha senki nem vet véget az erőszaknak.

Másrészt mindenki csak egy picinyke szeletét ismeri a történteknek, így minden ítélet, amit hoz, nagy eséllyel helytelen vagy eltúlzott (ritka esetben pedig enyhe).

Ezt az "arab országokban nincs bűnözés" elméletet honnan szedted? Szólhatnál nekik is, mert nem vették még észre, hogy eltűnt volna tőlük..

Büntetés súlya és az elrettentés között nincs összefüggés. Senki sem fél a büntetéstől, mert mindenki azt hiszi, hogy őt úgysem kapják el, vagy bele sem gondol a következményekbe. Normális ember meg nem azért nem rabolja ki a szomszédját, mert utána megbüntetnék akárhogy..

#1-3-al nem értek egyet.

"soha senki nem vet véget az erőszaknak" éppen hogy ebben az esetben vetnének véget az erőszaknak azzal, ha a gyilkost megölnék, és nem hagynák, hogy néhány év után kiszabaduljon és azt csináljon, amit akar.

De ha a halálbüntetéstől most eltekintünk, ahogy a kérdésben is volt, nem értem, hogy miért kell ezt primitívnek nevezni. Az egyszerű megoldás sokszor a legjobb. Minek túlbonyolítani a dolgokat? Az igazságszolgáltatás a mostani formában jó (igazságot szolgáltat)? Nem. Akinek van pénze, az elkerülheti/csökkentheti a büntetését. Én inkább ezt nevezném primitív/igazságtalan dolognak.

Itt szét kell választani, hogy alkotásról, vagy rombolásról van-e szó. Ha alkotásról van szó, akkor a szemet szemért elvet lehet úgy értelmezni, hogy minden ember egyenlő, ezért ha valaki ad neked valamit, akkor azt vissza kell adni. Már itt is látszik az egyik gyengesége ennek az elvnek. Ha neked ad valaki TV-t, akkor te is adsz neki egy TV-t? Nem. Mert az olyan, mintha egy helyben állnátok. Oda lett adva, aztán visszakaptad ugyanazt, mintha semmi nem történt volna. Ha fejlődni akarunk akkor, ha valaki TV-t tud előállítani, a másik meg paradicsomot, akkor cserélnek. Azért cserélnek, mert egyrészt mindketten akarnak TV-t és paradicsomot is maguknak, így mindketten jól járnak, másrészt valószínű, hogy aki TV-t tud előállítani, az ügyesebben, hatékonyabban tudja azt tenni, mint az, aki paradicsom előállításához ért, tehát így összeadódik a tudásuk, összefonódik a képességük, és egy erősebb rendszer jön létre, mint ami előtte volt.

Eleve nem alkotásról szokott szó lenni, amikor szemet-szemért elvről beszélünk, hanem rombolásról. Ha a rombolást akarja valaki kiegyenlíteni, akkor még több rombolás lesz az eredmény. Egyik kár megbosszulása egy nagyobb kárt okoz. És azt a nagyobb kárt miért ne lehetne megbosszulni? A rombolási spirál lefele húz, ellentétben az alkotó spirállal. Ha az egyenlőséget és a romboló hatást egymás mellé tesszük, tehát a szemet szemért elvet létrehozzuk, akkor létrejön a romboló spirál, de legjobb esetben a stagnálás, semmi építkezés. Ebből látszik, hogy az egyenlőség, ami a szemet-szemért elvből jön, itt gátja a fejlődésnek, mert kizárja az egyéni megoldásokat és a rombolást csak felerősíti. Tehát semmi pozitívumot nem teremt, de katalizálja a negatívumot.

Nem láttál még olyat, hogy valaki csinál valami rosszat, és büntetés helyett segítenek neki a többiek, adnak neki, és az illető megérti, hogy miért a többieknek volt igaza, és hosszútávon mindenki jobban jár, mert alkotó spirál jön létre, romboló helyett? Vagy olyat nem láttál, hogy valaki valami nagyon rosszat csinál és a többiek a legjobb megoldásként, amire eszükből, eszközeikből tellett, egy jóval kisebb rosszat tettek vele, tehát nem engedték, hogy kiegyenlítődjön a rombolás mértéke, hanem csak annyit romboltak, amennyi muszáj volt, amennyit már nem tudtak elkerülni.

Elviekben egyrészt az a baj, hogy a kettős mércét alkalmazza. Tehát nem szabad ölni, de Jupiternek igen. Másrészt az, hogy nem orvosolja a problémát, helyette teremt még egyet. Ha te valakinek kivered a szemét, sokkal jobb, ha nagy összegű (mondjuk sok részletben hosszú ideig fizetendő) kártérítést adsz neki, mintha neked is kiverjük a szemed. Hasonlóan ha megösz valakit, aki férj és apa, téged kivégeznek vagy börtönbe zárnak, vagyis még egy ártatlan családot férj és apa nélkül hagynak. Mai fejjel ezt már nehéz elképzelni, de régen ha valaki megölt egy embert, a családjából valakinek át kellett mennie az áldozat családjába, hogy pótolja az áldozatot. (Lásd Utolsó Szamuráj, Algren megöli Hirotarót, és végül ő lesz helyette férj és apa.)

"Ha valaki ellopja a TV-det, akkor azon felül, hogy vissza kell szolgáltatnia azt, köteles lenne megfizetni még egyszer annyit, amennyibe az a TV került." - Szép is lenne, ha mondjuk egy üveg pálinka ellopásáért csak 3000 ft bírságot kéne fizetni...