A másik szülő vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére hogyan lehet visszaélni?

Tényleg nehéz példákat írni, pedig nem is tudok mindent, de néhányat igen.

De kezdjük az elején, egészében nézve a hivatkozott paragrafust...

(1)-ből: "ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette"

--> A már említett drogoztatás; vagy alkoholfogyasztás vagy dohányzás engedélyezése; vagy ha pl. a kiskorút magával cipeli a kocsmába vagy egyéb, nem gyereknek való helyekre; bántalmazza testileg vagy lelkileg; pornográf tartalmakat enged nézni; baleset vagy hirtelen fellépő betegség esetén nem viszi orvoshoz; nem adja be/oda neki a szükséges gyógyszereket; nem ad neki rendesen enni/inni; nem az időjárásnak megfelelően öltözteti, és ezért a gyerek megbetegszik; gyalázza a másik szülőt; kölcsönkér a másik szülőtől pénzt a gyereknek ruhára/fagyira/akármire, de nem is arra költi; szóval ilyesmik.

"szülői kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta"

Ebben nem vagyok biztos, hogy ide tartozik, de a kapcsolattartásra jogosult szülőnek egyben KÖTELESSÉGE is a kapcsolattartás, vagy az egyezség szerint, vagy a bíróság által megítélt módon. Ha ezt önhibájából rendszeresen vagy hosszú időn át elmulasztja, akkor utána már hiába pattog a gyámhivatalnál a rendezés miatt.

És most jön (az előzőre épülő) 2. bek.: "A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél."

Tehát ha a fentiekben vagy hasonlókban ludas az illető, akkor a másik szülő kérelmezheti a korlátozást, amit a gyh meg is tesz; a 3. bek. részletezi, hogy milyen módon (megváltoztatja az addigi formát, gyakoriságot vagy időtartamot, ill. felügyelt kapcsolattartást rendel el).

"Visszaélésnek, felróható magatartásnak minősül az is, ha a jogosult nem a bíróság vagy a gyámhivatal döntésének megfelelően él kapcsolattartási jogával"

Egy általános példa: minden második hétvége, péntek du. 4-től vasárnap este 6-ig, plusz az iskolai évközi szünetek első fele, a nyári szünetben pedig kétszer két hét.

(Szabályozni szokták azt is, hogy az aktuális időpont előtt mennyi idővel kell jelezni a másik félnek az akadályoztatást. Szerintem egyébként normális esetben mindent meg lehet beszélni, pl. késést, váratlanul közbejövő munkát/programot/betegséget/stb.-t.)

Problémák, ha a kapcsolattartó szülő...

- Nem a megadott időpontban megy, pl. péntek helyett kedden vagy szombaton,

- Még az is, ha nem 4-kor, hanem este 8-kor,

- Nem viszi vissza a megadott időre a gyereket, csak jóval később (órákkal vagy napokkal, szóval nem arról van szó, amikor beragadnak a dugóba mondjuk),

- Ha nem jelzi előre, hogy nem megy el a gyerekért; vagy csak ígérgeti, hogy majd megy, de aztán mégse (egyszeri eset előfordulhat mindenkivel szerintem, de ha már többször is "közbejött valami" vagy hosszú időn át mindig, az gáz),

- szünetben előzetes megbeszélés, egyeztetés nélkül akar másik időpontot.

"ha ezen kötelezettségének önhibájából hat hónapig nem tesz eleget"

Gondolom, ez világos: legalább hat hónapon át nem tartja a kapcsolatot a szülő, azaz nem látogatja a gyereket, nem viszi el stb.

Remélem, így már világosabb. :)