Elítélhetnek ha a tanúk ellentmondásos vallomást tesznek?
Például a sértett azt mondja, hogy őt úgy ütöttem meg, hogy csak ketten voltunk a szobában, az egyik tanú meg azt mondja, hogy ő látta az ütést és az máshol volt.
A mentős meg azt, hogy az ütésnek külső nyoma nem volt.
A második tanú nem látta, én meg azt mondtam, hogy egyáltalán nem is ütöttem meg az illetőt.
Számít ez a szent magyar bíróságon?
A bíróságnak nyilván az a célja, hogy kis ügyekben a lehető legtöbb pénzbírságot szedje be, nem az, hogy igazságot tegyen.
De úgy tudom az ártatlanság vélelme megillet.
Nem az a célja, a bíró nem lát egy fillért sem a pénzbüntetésből. A bevétel az illetékből van, az sem a bíróságé. Nem is az a jellemző szankció, hanem inkább a megrovás és próba.
Az ártatlanság vélelme persze, hogy mindenkit megillet, de az csak a jogerős ítéletig tart, nem is tudom, hogy jön ide.
Szerintem te az "in dubio pro reo"-ra gondolsz, ami annyit jelent, hogy kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem róható a terhelt terhére. Viszont azt a bíró dönti el, az indokolási kötelezettség terhe mellett, mi a kétséget kizáróan bizonyított.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!