Mennyi az esélye annak, hogy feljelentés után kijön hozzám a rendőrség, hogy tört szoftverek vannak a gépemen?

lehet, hogy elviszik a géped, de az nem így működik, hogy ő betelefonál és ugranak a fábiába és mennek a gépért.

Valamivel bizonyítania is kell, amiért feljelent de ezt úgysem tudja szóval kizárt, szerintem el sem jutna a dolog odaáig, hogy komolyan foglalkozzanak vele.

"18: Nem emlékszel a saját hozzászólásodra?

"ezert csak szabad szoftvert hasznalok." "

Szabad szoftver = olyan szoftver, aminek a mukodeset megismerheted, ha a mukodese neked kart okoz, akkor a mukodeset megvaltoztathatod vagy tovabbfejlesztheted, es ezt masokkal egyuttmukodesben is teheted.

Az, hogy a szabad szoftver ingyenes kell, hogy legyen, sehol nincs megirva. Az nem feltetel. Kerhetnek erte penzt. Sot, szoktak is.

A nem szabad szoftver az alabbi jellemzovel rendelkezik: mukodeset nem ismerheted meg, mert az titkos. A mukodeset semmilyen modon nem valtoztathatod meg, mert erre nem vagy feljogositva. Ha a szoftvert neked kart okoz, vagy nem mukodik megfeleloen, akkor nem kerhetsz segitseget mastol, sot, meg sem valtoztathatod ezt a mukodest. Peldaul: a Wii U a megkerdezesed nelkul automatikusan frissitette magat, es nem kapcsolhato be anelkul, hogy az uj, megvaltozott, szigorubb felhasznalasi felteteleket elfogadnad. Nem is downgradelhetsz a korabbi verziora, azaz, ha az elore nem lathato modon szigoritott felteteleket nem fogadod el, akkor kidobhatod az ablakon, sot, mint kiderult meg a penzted sem kapod vissza, es termeszetesen a megvasarolt jatekokkal sem tudsz jatszani. Mindez azert tortenhet meg, mert nem szabad szoftver van rajta, azaz a mukodeset nem valtoztathatod meg, ha neked nem tetszik, a gyarto viszont megvaltoztathatja anelkul, hogy teged megkerdezne.

Es egyebkent az sem elvaras, hogy egy nem szabad szoftver ne legyen ingyenes. Rengeteg nem szabad szoftver van, ami ingyenes, es a fizetos nem szabad szoftverekhez hasonloan ezek is tele vannak malware-ekkel.

22: Szerintem te kevered valamivel.

"A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rendszer és változatai (Ubuntu, Android okostelefon platform stb.), a Mozilla Firefox és Google Chrome böngésző, a LibreOffice (korábban OpenOffice.org) irodai csomag."

[link]

Nem tudom, hogy te mit használsz, de lehet, hogy jól átvertek.

"Google Chrome böngésző"

mint szabad szoftver? Meg csak nem is nyilt forraskodu.

[link]

Itt a licensze: [link]

Amit a kedvedert at is futottam, es biztosithatlak rola, hogy nem szabad szoftver, es meg csak nem is nyilt forraskodu. :)

"A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. "

Ez minden, csak nem pontos meghatarozas. Helyesen igy lenne: "A szabad vagy nyilt forraskodu szoftverek azok a szoftverek, amelyek szabad szoftverek es/vagy nyilt forraskoduak". Mert csak hogy tisztazzuk, a ket fogalom nem esik egybe.

De ha tovabb olvasol az altalad linkkelt silany minosegu wikipedia cikkben, akkor ezt talalod:

"A közkincsként (public domain) terjesztett forráskód egyidős a modern programozással. A szabad szoftver mozgalmat Richard M. Stallman indította 1983-ban a GNU projekttel. Az elvi célkitűzést kiáltvány (The GNU Manifesto, 1984), alapítvány (Free Software Foundation, röviden FSF, 1985) és az első általános szabad szoftver licenc (GNU GPL, 1989) követte. Az FSF szerint a szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek:

A tetszőleges célra történő szabad felhasználás;

a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség;

a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket;

a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára. Ennek is előfeltétele a forráskód elérhetősége.[8]

A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra. Miért venné meg bárki is? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, CD-n vagy DVD-n szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztéssel, testreszabással, adott hiba kijavításával, adott funkció beépítésével bíz meg egy programozót vagy céget."

Vagyis pongyolan forditva szerepel az, amit en mondtam. De ha mar a cikk is megemliti, hogy Richard M. Stallman dolgozta ki a szabad szoftver mozgalmat, es magat a fogalmat is O hozta letre, akkor miert nem nezzuk meg az O altala szerkesztett, a szabad szoftver mozgalomrol szolo honlapon? Ahol pontosan az szerepel, amit en is mondtam [link]

Ja, bocs :)

A Google Chrome freeware, tehát ingyen használhatod. A szabadság erre vonatkozik többre nem. Illetve van a Chromium böngésző ami megkockáztatom, hogy szabad szoftvernek tekinthető. A probléma a nem licenszelt fájlokkal van, ugyanis elviekben ahhoz semmi jogod sincsen. Elméletben a lefordításával is átléped a jogokat, amiket megadott. Megjegyzés a Linux kernel sem teljesen szabad szoftver, a Linux libre kernel viszont az.

Jobb oldalon ott a License-nél.

[link]

Kérdező, ezt olvasd végig, rokontéma:

[link]

Aztán, ha tényleg veszélyben érzed a segged, pucold le a cuccaidat.

Talán fapados megoldásként szereld ki a merevlemezt, és tegyél bele egy olyat, amin csak tiszta cuccok vannak. Ha ez nem megy, akkor még fapadosabb megoldás, hogy letakarítasz mindent, mondjuk egy külső HDD-re kimented a cuccokat, ha nem akarod, hogy elvesszenek, amit szépen kölcsönadsz valakinek egy időre, -vagy szimplán eldugod, de akkor valami nagyon jó helyre- a meghajtót meg szépen leformázod, és szerzel hozzá valami olcsó legális vagy freeware op. rendszert.

Egy biztos, sajnos sok utánjárással fog járni a dolog, és ingyen nem úszod meg, egy külső HDD vagy egy tiszta merevlemez is pénzbe kerül, ha csak nem tudsz valakitől kölcsönkérni.