Mi az a szabad örökítés és mi az az ősiség? 1351-ben Nagy Lajos megváltoztatott pár törvényt az aranybullában. Elvetette a szabad örökítést és az ősiségre váltotta. De mik azok pontosan?

Így van, ahogy az első írta.

Eredetileg, még Szent István korában a szervienseknek (akik többségében a későbbi köznemesek elődei) nem volt saját földjük, hanem a királytól kaptak katonáskodás fejében használati földet. Tehát a király bármikor elvehette, ha az illető nem teljesítette a katonai kötelességét, egyszóval a királyé volt a föld.

1222-ben úgy változott, hogy az Aranybulla kimondta, hogy szabadon örökölhetnek a tulajdonosok, arra hagyják a földet, akire akarják. Az 1267-es törvény is megerősítette a szabad öröklés jogát (mondjuk annyi korlátozás volt, hogy az özvegy hozományát vissza kellett adni, ha a földesúr meghalt stb., de ez most lényegtelen).

A későbbiekben azonban a tartományúri hatalom előretörésével, a nagybirtokos arisztokrácia politikai erősödésével hatalmi eszközökkel rá tudták bírni a középpbirtokos nemeseket, hogy a végrendeleteikben rájuk hagyják a földet. Illetve gyakori volt az is, hogy a földbirtokos a birtokai egy részét az egyházra hagyta a túlvilági élet reményében... Ez pedig az utódoknak nagyon szúrta a szemét. Ezzel egy időben a föld gazdasági haszna is nagyobb lett, nőtt a földművelésből eredő haszon, a termelési eljárások fejlődtek és a kereskedelem is fejlődött, így a köznemességnek érdekében állt, hogy ne kerüljön a birtoka más kézre, hanem mindig maradjon a családban. Így 1351-ben az ő érdekükben hozta meg az uralkodó az ősiség történyét, amely korlátozta a szabad végrendelkezést, és kimondta, hogy a birtok nem idegeníthető el, a családban kell maradnia.

Ez életben is volt 1848-ig, amikor viszont el kellett törölni, mert a nemesi birtokok fejlesztésének akadálya lett. Gazdasági fejlesztésekhez ugyanis tőke kell, a tőkét a bank adja kölcsönbe. Viszont a kölcsönhöz mindig kell zálog is a banknak, vagyis ha a hiteligénylő nem adja vissza a kölcsönt, a bank ráteheti a kezét a földre... Az ősiség törvénye viszont ezt megakadályozta, mert minden körülmények között az adott családot illette a birtok. Ezért a bankok nem adtak hitelt a nemesnek. Ezért lépett fel Széchenyi a Hitel című művében pl. az ősiség törvénye ellen.