Az ügyvédek miért tehetetlenek a titkos nyomozásokkal kapcsolatban és miért tudnak ilyen keveset róla?
Több ügyvéddel is beszéltem, hogy mit lehet tenni abban az esetben, ha az ügyemben titkos nyoozás útján szereztek be valamit, amit persze a bíróságon nem tettek közzé. Tehát nem használták fel ellenem, de a titkosan megszerzett anyagok alapján szereztek be olyan bizonyítékot, amihez nem kell a titkos nyomozás anyaga.
Tehát arra akarok kilyukadni, hogy soha nem tudom meg ha nyomoztak utánam titkosan, ahol millió megy egy hibát véthettek.
Az összes ügyvéd azt mondat, hogy csak azzal vannak tisztában amit a BE ír le és amiket felhasználnak a bíróságon.
Azt is mondták, hogy a rendőrök egy olyan jogszabály alapján nyomoznak, amit csakis olyan rendőr ismerhet és birtokolhat, akinek van nemzetbiztonsági C tip. ellenőrzése. Tehát az ügyvédek meg sem ismerhetik ezeket a törvényeket, így nem is tudnak védekezni. A rendőrök meg nem hü..ék, csak az olyan anyagokat használják fel a bíróságon, amiről tudják, hogy tiszta.
Az ügyvédek azt mondták, hogy hiába engedélyez valamit is a bíró ő nincs jelen a végrehajtásnál, amit viszont az a titkos törvény szabályoz.
Az ügyvédeknek miért nem adják ki ezeket a jogszabályokat?
A lényeg az, hogy akármikor beszerezhetnek szabálytalanul rólam valamit. Arról nem is beszélve, hogy nem kell mindenhez bírói engedély. Így a szabálytalanul beszerzett információ alapján előrébb jutnak a rendőrök. Persze nem akarják ellenem felhasználni, mert szabálytalanul szerezték meg, de ez alapján már eljuthatnak oda, amit viszont könnyedén felhasználnak valaki ellen.
Mert ezt nem kötik az orrukra. Úgy vannak vele, hogy amit nyílttá tesznek a bíróságon azon had csámcsogjanak, de a gyakorlati végrehajtáshoz és a lehetőségekhez semmi közük.
De mégjobb az, hogy azt hiszik mindent tudnak, így még abban is kételkednek, hogy bármi jogszerűtlenség felmerülhet, hiszen minden ellenőrizve van:-)
Nem a jogszabályok titkosak, hanem a nemzetbiztonsági cselekmények. Erről az ügyvédek azért nem tudnak információt kérni, mert nincs jogosultságuk hozzá, ugyanis a nemzetbiztonsági cselekmények minősített adatoknak számítanak, ezt csak a törvényben meghatározott személyek ismerhetik meg. A következő jogszabályok szabályozzák a nemzetbiztonsági cselekmények kereteit:
- 1995. évi CXXV. törvény
- 2009. évi CLV. törvény
- 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet
- 9/2005. (I. 19.) Korm. rendelet
- 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet.
Minden jogszabály közérdekű adat, mindenkinek joga van megismerni a jogszabályokat, nincsenek "titkos" jogszabályok, ilyet a Jat. nem ismer!
3!
Kicsit földhöz ragadt vagy. Még szép, hogy létezik ilyen joganyag. Lényege, hogy bizonyos részleteit ne ismerhesse más, mert nem tartozik rá.
Google keresőben megtalálod.
B2/2013 BM UT.
Többek között ez az egyik amiről beszélnek.
A minisztériumi utasítás nem jogszabály. Kötelező érvényű a rendvédelmi dolgozók részére, de ez egy belső jogszabály, a Jat. és az Alaptv. értelme szerint az nem számít jogszabálynak; jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet - jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
A minisztériumi utasítások olyan kötelező erővel bírnak, mint versenyszférában a vezérigazgatói utasítás, azzal a különbséggel, hogy a BM utasítás megszegése esetén büntetőjogi következményekkel kell számolni.
Tehát az állításom továbbra is igaz; nincs olyan jogszabály, amely titkos lenne.
A nemzetbiztonsági utasítások pedig nemzetbiztonsági cselekményeknek számítanak, ezért tartoznak a minősített adatok körébe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!