Az emberek az egyes lopások közt miért tesznek különbséget még mindig?

Ez ilyen, még a tárgyi dolgokat is meg a pénzbelieket is másképp nézik.

Pl mindenki elítéli egyértelműen a bolti lopást, de természetesnek veszi a bliccelést. Persze van a másik oldal, aki meg mindig a legpitibb dolgokat nagyítja fel, és úgy tesz, mintha attól menne tönkre az ország, hogy valaki elhordja a wc papírt a munkahelyről.

Vagy ha már munkahely, ott is, vannak akik tévhitben élnek, és azzal jönnek hogy "én dolgozom, az enyém", miközben kvázi lopják a dolgokat.

De volt egyszer kb konkrétan ilyesmi kérdés, ahol valaki kvázi semmibe nézte a szoftverfejlesztők, meg infósok munkáját,mert a "szellemi munka" az nem munka és az "nem érték".

De ugyanolyan ez, mint a munkákat is máshogy nézik, sokan jönnek ma is azzal, hogy munka csak a kétkezi munka, és az irodai munka csak koktél szürcsölgetés. Vagy egy kalap alá vesznek minden diplomást, és kb szitokszóként használják.

Néhány nézőpont kimaradt:

Ha egy tárgyat ellopok, akkor a tulajdonosának nem áll rendelkezésére. Ha egy szellemi termékből illegális másolatot készítek, a "tulajdonosa" (aki megvásárolta) továbbra is használhatja.

De a fizikai javak lopása között is hatalmas különbséget tesznek:

Ha valakitől ellopnak/elrabolnak egy 10 milliós vadi új autót, a rendőség legfeljebb jegyzőkönyvet vesz fel.

Ha egy bankból rabolnak 100 ezer forintot, a rendőrök akár hajtóvadászatot is indítanak.

A könyves példád esete más, azt plágiumnak hívják, pontosan meg van határozva, hogy egy másik műből mennyit emelhetsz át szó szerint anélkül, hogy plagizálnál. Ráadásul ezzel elég könnyű lebukni, lásd Schmitt Pál doktoriját.

Ott valóban perelhetsz, ha loptak a könyvedből, és lévén elég könnyű bizonyítani a bíróság a könyv bevételeinek bizonyos százalékát neked fogja ítélni, és megbírságolja az elkövetőt, de akár egyenesen be is zúzathatja a plágiumot tartalmazó könyv példányait.