Az ügyvédek, hogy hozzák meg hogy ki hány évre kerül börtönbe? Össze adják a büncselekményekben lévő büntetések számát és az alapján kerülnek be pl 8évre?

Igazából az ügyész.

Ő kéri, h ennyi meg annyi.

Aztán a bírót vagy sikerül megkenni vagy nem:)

A bűncselekményeket meg összevonják jellegük alapján, van egység, halmazat stb.

Hát ez elég értelmetlen kérdés. :)

Egyrészt az ügyvédek nem "hoznak meg" semmit. És amúgy az ügyészek sem. Az ügyész a büntetés nemére tesz indítványt (szabadságvesztés, elzárás, pénzbüntetés, stb.), a konkrét mértékére nem.

A büntetés kiszabásáról a bíróság dönt, a törvényben meghatározott szempontok alapján.

Egyrészt minden bűncselekménynek megvan a büntetési tétele. Pl. 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, vagy három évig terjedő szabadságvesztés, stb. Ezt a Büntető Törvénykönyv Különös Része minden konkrét bűncselekmény esetében tartalmazza. A Különös Rész azt is megadja, hogy az elkövető cselekménye milyen bűncselekmény(ek)nek minősül.

Vannak alap és minősített esetek. Pl.: alapeset "Aki mást megöl" Minősített eset például: Tizennégy éven aluli sértett, különös kegyetlenség, aljas indok vagy cél... ezeknek a büntetési tétele is magasabb.

A büntetési tételen belül valóban, a viszonylag új szabályok szerint a középértéket kell venni, és ahhoz képest lehet fel-le eltérni a konkrét eset körülményeire figyelemmel. Például: ha a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, az enyhítő körülmény.

Ezen kívül vannak olyan tények, amik esetében a törvény megmondja, hogy a büntetési tételeket emelni kell, vagy épp le kell szállítani. Például: visszaeső esetében a büntetési tétel felső határa a felével (bizonyos esetben a kétszeresére) emelkedik, vagy együttműködő terhelt esetében éppen csökken.

Halmazati- vagy összbüntetés esetén (amikor egyszerre több bűncselekmény valósul meg), akkor nem csak simán össze kell őket adni, hanem a törvény szerint megadott - elég bonyolult - számítás szerint kell a büntetési teleket meghatározni.

Ha pontosabban érdekel a dolog, akkor a Büntető Törvénykönyvet és a Büntetőeljárásról szóló törvényt olvasd el.

Ja, és a bűncselekmények kb. 98%-ára szabadságvesztést rendel a törvény, amire nem, arra elzárást.

Ettől függetlenül - szintén törvényben meghatározott esetben - más büntetési nem is kiszabható. De az nincs odaírva egyikhez sem, hogy pl. pénzbüntetéssel büntetendő! Hanem az van csak a törvényben általánosságban meghatározva, hogy mikor lehet szabadságvesztés helyett más büntetést kiszabni, és az Általános Rész tartalmazza a más büntetéseket és mellékbüntetést (pénzbüntetés, közérdekű munka, kitiltás, kiutasítás...), valamint az intézkedéseket (megrovás, próbára bocsátás...)

"Az ügyész a büntetés nemére tesz indítványt (szabadságvesztés, elzárás, pénzbüntetés, stb.), a konkrét mértékére nem."

De az ügyész javasolja, hogy függesszék fel a szabadságvesztést próbaidőre, meg fokozatot javasol a büntetés végrehajtására (pl. börtönbüntetés). Ez lehet, hogy nem büntetési mérték, de elég súlyos a különbség fogház, börtön meg fegyház között.

A halmazati büntetés, ami ide tartozhat az is elég bonyolult. (Lásd 81.§)

[link]

"De az ügyész javasolja, hogy függesszék fel a szabadságvesztést próbaidőre, meg fokozatot javasol a büntetés végrehajtására (pl. börtönbüntetés). Ez lehet, hogy nem büntetési mérték, de elég súlyos a különbség fogház, börtön meg fegyház között."

Képzeld, pontosan tudom, mit csinál az ügyész, ugyanis éppen a büntetőjogi szakvizsgámra készülök.

Te viszont annyira nem vagy tisztában a dolgokkal, úgy tűnik...

A fogház, börtön, fegyház valóban nagy különbség, de arra az ügyész ugyan nem tesz javaslatot. :) A Btk. pontosan megmondja, hogy milyen hosszú szabadságvesztés, illetve milyen minőségű elkövető esetében mi a végrehajtási fokozat, és persze azt is, hogy a BÍRÓSÁG mikor határozhat ettől eltérően.

A felfüggesztésnek szintén törvényben szabályozott feltételei vannak, ezt valóban indítványozhatja (így hívják ugyanis, amit csinál, nem pedig javaslatnak), de eléggé meg van kötve a keze, ugyanis, ha fennállnak a feltételek, akkor a bíróság mindenképp dönthet így, akár indítványozza az ügyész, akár nem.

És légyszíves ne linkeld nekem a Btk-t, nézem eleget már két hete a tanulás közben.

És igen, a halmazati büntetés (amúgy én is említettem feljebb már...) az marha bonyolult, és szerintem felesleges itt a kérdezőnek elmagyarázni, amikor még azt sem tudja, hogy mit csinál egy ügyvéd...

"Az ügyész a büntetés nemére tesz indítványt (szabadságvesztés, elzárás, pénzbüntetés, stb.), a konkrét mértékére nem."

"A fogház, börtön, fegyház valóban nagy különbség, de arra az ügyész ugyan nem tesz javaslatot."

https://www.youtube.com/watch?v=gKEVqJcWFJU&t=5m2s

https://www.youtube.com/watch?v=97Ts3H4gFzE&t=0m43s

#7-es akkor vegyük ezt a két linket, sajnos a második erősen megvágott, de nem tudtam másmilyet beszerezni, igazából a végén van a lényeg. Csak abból a szempontból lényeges, hogy az ügyész mindkettőben megnevezi a börtönbüntetést, és a fegyházbüntetést. Ha ez nem lenne elég a második megnevezi a büntetés mértékét is amit indítványoz, (életfogytig tartó szabadságvesztés, szerintem ez mérték, de lehet tévedek). Mielőtt felhoznád, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés csak fegyházban végrehajtható, erre mondom, hogy nincs olyan cselekmény amelyre kizárólag életfogytiglant szabnának ki, olyan van, hogy "vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő". Ettől még a bíró eltérhet, tudom meg is teszi, de ez hangzik el. Tehát a törvényből nem következik egy az egyben az életfogytiglan.

Elnevezési vitába (javasol <-> indítványoz) nem megyek bele, ha megértesz fölöslegesnek tartom ezt a vitát.

A Btk-t nem neked linkeltem, hanem a kérdezőnek, hogy megtalálja, de tökmindegy.

1. Azért nevezi meg, mert EZ A MEGNEVEZÉSE. Hivatalosan. Így kell mondania. Ez nem jelenti azt, hogy erre vonatkozóan is indítványt tesz, mert pl. egy 20 éves szabadságvesztés nem is lehet más, mint fegyház. Egyszerűen nevén nevezi a dolgot, de ennyi.

2. A jogban minden szónak jelentősége van. Nagyon nem mindegy, hogy javasol vagy indítványoz. És ez nem csak "elnevezési hiba", hanem konkrétan mást jelent. A "javaslatot tesz" fordulat abszolút más joghatásokkal jár, mint az "indítványt tesz". Már az egyetem első évében kivágnának, ha ezt rosszul mondanád.

Persze akkor is, ha ezt a kis logikádat, amit itt előadtál, ott is elővezetnéd...