Magántulajdonú telket bérbe vehet-e cég azzal a céllal, hogy arra irodát építsen?
A cégnek nincs elég tőkéje, hogy egyszerre építkezzen és
telket is vásároljon, viszont ha kibérel egy telket hosz-
szútávra (20 év), akkor megvalósítható a terv.
Van ennek valami jogi akadálya?
Elvileg nincs ennek akadálya, az ilyen bérletet immár csaknem kétezer éve ismeri a jog felülépítményi jog (latinul: superficies) néven.
Amiért nem alkalmazzák, és a Ptk. sem nevesíti (habár több külföldi ország, pl. Németország, vagy Románia magánjogi kódexeiben is benne van), az az, hogy az azóta eltelt évszázadokban kialakultak célszerűbb jogintézmények is erre a problémára. Ilyen a lízing, a közös tulajdon alapítása, vagy a vállalkozásba apportként bevitt ingatlannal szerzett tulajdonrész.
A bérlet ugyanis nem tisztázza a probléma által felvetett legnagyobb kérdést: mi lesz az építménnyel megnövelt ingatlan tulajdonjogi sorsa, ha lejár a bérleti jogviszony? Nyilván az építmény már elválaszthatatlan része a teleknek, az eredeti állapot már nem visszaállítható. Az építtető cég csak úgy lemond az építményéről? Vagy kibontja az építőanyagot? De akkor meg a telek értéktelenedik el a bontott épület maradványai miatt.
Az is kérdés, hogy ha a felülépítményi jogot választja valaki, az ehhez kapcsolódó vagyoni jogait csak a szerződés biztosítja-e, vagy lehetséges ezt valami módon bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
Erről ingatlanjogra specializálódott ügyvédet érdemes megkérdezni.
Vagy valami modernebb szerződéstípust választani.
Köszönöm,
Arra gondoltam, hogy a hosszútávú bérlet után 2 opció
lehetséges: Ha a cég még fennál, és igényt tart az i-
rodára, akkor első körön a cég veheti meg. Ha nem, ak-
kor a telek tulajdonosa, ha pedig egyiknek sem kell,
akkor eladóvá válik a telek és az iroda is, aminek az
eladási árát arányosan elosztják egymás között a cég
és a telek tulajdonos.
Hogy érted, hogy vagy a cég, vagy a telektulajdonos veszi meg az irodát?
És addig kinek a tulajdona az épület? Olyan nincs, hogy senkié.
És olyan sincs, hogy az épület másé, mint az alatta lévő földterület, mert akkor a telek tulajdona értelmetlen lenne.
Az építmény mindig osztja annak a teleknek a tulajdonjogi sorsát, amin áll.
Akkor mondom úgy, hogy elővásárlási jog keletkezik,
akár a magánszemély akarja megvenni az épületet,
akár a cég akarja megvenni a telket.
Ha egyiknek sem kell, akkor eladják az ingatlant,
és értékarányosan megosztják a vételárat.
Az iroda a cégé, a telek a magánszemélyé. Ez marad
a bérleti szerződés lejártáig.
Mondom: ezt nem lehet. Az épület tulajdona nem különbözhet a telek tulajdonától.
De arányos osztatlan közös tulajdon lehet mondkettőn, és akkor az elővásárlási jog alapból fennáll.
Lehet más a föld, és az épület tulajdonosa, ha az épület, és a föld önálló ingatlanként kerül bejegyzésre.
Rengeteg ilyen példa van pl bérbe adott önkormán ingatlanok esetében, de nem ajánlanám a későbbi viták elkerülése végett. Tehát jogilag megoldható, de ha a bérleti szerződés lejár, és valamelyik fél nem akarja meghosszabbítani, de senkinek nem kell az épület, vagy a telektulaj nem akarja eladni a telket, harmadik félnek pedig nehéz eladni bármelyik ingatlant külön, abból csak a gond van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!