Közigazgatási szakvizsga feltételeit ki tudná elmondani pontosan?

A közigazgatási szakvizsga a kötelező és a választott vizsgatárgy teljesítéséből áll. A kötelező és a

választott tárgyi vizsga menete megegyezik. A kormánytisztviselő/köztisztviselő egy vizsganapon

tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy vizsgatárgyból egy 3 tagú vizsgabizottság előtt, melynek

munkáját vizsgabiztos segíti.

A személyazonosság ellenőrzése miatt a kezdés előtt legalább fél órával korábban a helyszínen

történő megjelenés szükséges. A javítóvizsgára kötelezett vizsgázónak be kell mutatnia a

javítóvizsga díjának befizetését igazoló készpénz átutalási megbízási (csekk)szelvényt.

Írásbeli vizsgarész:

Az írásbeli feladatok megválaszolására 120 perc áll rendelkezésre. A feladatlap 10-11 kérdésből áll,

összpontszám 100, melyből 61 pont elérése szükséges az eredményes vizsgához. Ponthatárok: 0-60

pont elégtelen (1),61-70 pont elégséges (2),71-80 pont közepes (3), 81-90 pont jó (4),91-100 pont

jeles (5). Az írásbeli vizsga eredményessége nem feltétele a szóbeli vizsgának.

A vizsga felfüggesztésével járhatnak a vizsgarend súlyos megsértésének minősülő esetek, nem

megengedett segédeszközök használata, modern technikai eszközök használata.

Írásbeli kérdések találhatóak vizsgatárgyanként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján:

Kötelező vizsgatárgy:

Általános közigazgatási ismeretek:

1. modul - Központi állami szervek

2. modul - Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

3. modul - Államháztartási ismeretek

4. modul - Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek

5. modul - Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere

Választható szakmai vizsgatárgyak:

Államigazgatás

Önkormányzati igazgatás

Pénzügyi és költségvetési igazgatás

Gazdasági igazgatás

Kül- és biztonságpolitikai ágazat

Szóbeli vizsgarész:

a vizsgázó egy tételt húz, amely a kötelező tárgyi vizsgarész esetében „a” és „b” részből áll.

Szóbeli vizsgakérdések elérhetőek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján:

Kötelező vizsgatárgy:

Általános közigazgatási ismeretek

Választható szakmai vizsgatárgyak:

Államigazgatás

Önkormányzati közigazgatás

Pénzügyi és költségvetési igazgatás

Gazdasági ismeretek

Kül- és biztonságpolitikai ágazat

A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is

tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről.

A bizottság a vizsgát mindkét vizsgarész esetében egy-egy érdemjeggyel értékeli és a vizsgatárgy

minősítését a két osztályzat számtani átlaga adja. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli

részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor az eredménytelen vizsgarészből a vizsgát

meg kell ismételni. A vizsgázó a dolgozat értékelésével kapcsolatosan a vizsgabizottsághoz

fordulhat. A vizsgabizottság végleges döntésével szemben a vizsga eredményére vonatkozó

semmilyen további jogorvoslati lehetőség nincs.

A bizonyítvány minősítése: kiválóan megfelelt, ha az átlag 5,00; jól megfelelt, ha az átlag 4,50 -

4,00; közepesen megfelelt, ha az átlag 3,50 - 3,00, megfelelt, ha az átlag 2,50 - 2,00.

Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, a vizsgázó a munkáltatóján keresztül külön

értesítésben tájékoztatást kap a javítóvizsga helyéről, napjáról, kezdési időpontjáról. Ha a vizsgázó

a szakvizsgaszervező által megjelölt napon nem kíván javítóvizsgát tenni, akkor azt az értesítés

kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül írásban közölnie kell a vizsgaszervezővel, továbbá meg kell jelölnie azt a vizsgaidőszakot, amikor – munkáltatója egyetértésével – javítóvizsgára

bocsátását kéri. A javítóvizsga díja a vizsgázót terheli. Ha két éven belül a javítóvizsga nem

eredményes, akkor a vizsgát mindkét tárgyból meg kell ismételni. A megismételt közigazgatási

szakvizsga díja a munkáltatót terheli. A munkáltató a megismételt közigazgatási szakvizsga díját –

döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.

Valószínűleg már nem aktuális a kérdés.

DE!

A közig. szakvizsgához KIZÁRÓLAG közig. szervnél töltött 2 éves gyakorlat számít.

Ha ügyvédjelölt is voltál, akkor NE A közigazgatási szakvizsgán törd magad, hanem a JOGI SZAKVIZSGÁN!!!!

És csak azok tesznek alapvizsgát, akiknek nem szakirányú a felsőfokú végzettségük.

Pl. a jogász "csak" közig. szakvizsgára utalható be. Alapvizsgát azért nem tesz, mert a jogi diploma mentesülést jelent alóla.