Mit gondoltok a tanár+diák kapcsolatról? Illetve pontosabban annak törvényellenességéről?

Hát nem tudom, itt azért vannak olyan dolgok is, amiket ti nem nagyon láttok ebben (csak a diákok szemszögéből nézitek).

Az oké, hogy ha egy férfi és egy nő egymásba szeret, akkor nehogy már földi törvények gátolják a szerelmet... Igazából létezik is ez a dolog, sok ilyen példáról hallani, hogy a tanár és a diákja egymásba szeretett, miután a diák kijárta a sulit, össze is házasodtak... Tehát a tanár-diák szerelem létező dolog.

Viszont az, hogy létező dolog, nem jelenti azt, hogy jó és elfogadható dolog is. Mert mégsem az. És nem csak az alá-fölé rendeltségi viszonyról van szó itt, hanem ennél sokkal többről. Ti csak annyit láttok ebben, hogy a diák előnyökhöz juthat, és ezért nem jó. Azonban ezen túlmenően van még egy dolog, amit leírok most itt.

Egy tanár, ha ezt a pályát választja, akkor gyakorlatilag azt a munkát választja, hogy az életre neveljen, tanítson olyan embereket, akik még gyerekek. Jó, persze, nem vagyok naiv, nem akarom most itt előadni a "pedagógusok hivatástudata" című dumát, főleg, hogy a mai oktatásra és pedagógusi munkára sok esetben nem igazán lehetünk büszkék. De valahol mégis a pedagógusi munka lényege a gyerekek nevelése. Tehát az, hogy egy felnőtt az életre nevel egy gyereket. Egyetemen is mindig így tanulunk róluk, hogy ők gyerekek, és így is viszonyulunk hozzájuk. A NAT-ban (Nemzeti Alaptanterv) is benne van, hogy a pedagógus nem elsődlegesen tanár, hanem nevelő, vagyis nem az a lényeg, hogy megtanítson egy tantárgyat, hanem, hogy a normális, felnőtt élethez szükséges kompetenciákat kifejlessze és fejlessze a gyerekben. Most gondoljátok el, ebbe az egészbe hogy fér az bele, hogy megkívánja és lefekszik vele?

Egy felelős tanár, aki egészséges öntudattal, hivatástudattal rendelkezik, egyáltalán nem mehet bele ilyenbe. Szóval férfiként (fiatal vagyok, 20-as éveimben) tetszhet egy 18 éves csaj, ránézek és megállapítom, hogy igen, szép. De szexről, szerelemről és ilyesfajta kapcsolatról szó sem lehet. A pedagógusok etikai kódexe is tiltja ezt, és ha egy tanárt ilyenen kapnának rajta, el is tilthatják a tanítástól (nem beszélve a törvényi szankciókat). Tehát a tanárnak anyagilag, egzisztenciálisan sem érné meg egy ilyen viszony, és remélem, ezt is sokan belátják, ha már arra nincs eszük, hogy morálisan felfogják, hogy ők azok, akik felnőttként gyerekeket nevelnek...

Egyébként a legtöbb pedagógusnál szóba sem jöhet mélyebb kapcsolat a diákjaival. Viccből már kérdeztem olyan barátomat, aki már csinált pedagógiai gyakorlatot, hogy "milyenek voltak a csajok?" És azt mondta, hogy hagyjam békén, nem tud "úgy" rájuk nézni. És ez tényleg így van. Kb. olyasmi ez, hogy egy nőgyógyász sem úgy néz egy bomba nőre, akinek le kell vetkőzni előtte, hanem páciensként. Mi is gyerekként nézünk a gyerekekre, és nem csajokként, akiket megdughatunk egy diszkó után.

Szóval az én véleményem az, hogy tudom, létezik ilyen dolog, de amelyik tanár egy ilyenbe belemegy, szerintem pályát tévesztett.

És még annyit, hogy egy pályakezdő, fiatal tanár hiába fiatal, 20-as évei elején lévő ember, ha tanárnak megy, onnantól kezdve sokkal érettebbnek kell lennie, mint akár a saját kortársai. A pedagógusi munka komoly érettséget, felnőtti hozzáállást feltételez, pontosan a nagy felelősség miatt, hogy a következő generációt készítjük fel az életre.

Ha egy 20 éves pasi csak diszkót lát az iskolában, ahol a kirakatban leskelődik a jó kis 17-18 éves csajok után, hogy melyiket dugja meg - akkor az nem oda való, éretlen, nem felelősségteljes személy, nem alkalmas a pályára. Vagy el tud vonatkoztatni, és normálisan végezni a munkáját, vagy nem... Minden munkának, hivatásnak megvannak a maga alkalmassági feltételei. A pedagógiának pl. a megfelelő érettség, és higgadt, felnőttes hozzáállás.

A gimimben egy lány 12.ben összejött az osztályfőnökével. A pasi 30+ nem tudom pontosan. A lány elballagott, egy év múlva összeházasodtak, most várják az első babát.

Van ilyen.

Igazából ez a tanár-diák viszony meglepően gyakori. Amit leírtam azért nyilván kirívó eset, de ilyen kósza viszonyok előfordulnak.

Amíg mindkét fél szabad akaratából van benne, addig másnak nem igazán van köze hozzá.

Értem, amit mondasz, persze, lehetnek mély érzelmek tanár-diák között, de legtöbbször, normális esetben a tanár szempontjától ez inkább szeretet, mint szerelem. Sokszor a diák érti félre, és többet lát egy ilyen kapcsolatban, amiből később konfliktusok lehetnek. Ezért is jó, ha a tanár tartja a három lépés távolságot, hidd el, ez az egészséges. Lehet jó kapcsolatban lenni a gyerekkel, szeretetteljes kapcsolatokat építeni, sőt, kell is, de személyes, emberi kapcsolatokat nem érdemes (a pedagógiai szakirodalom is tiltja), csak esetleg érettségi után. És ne legyél naiv, ha egy felnőtt ember szerelmes lesz, előbb-utóbb testi kapcsolatot is akar, főleg egy 18 éves csajjal, bár jobb esetben várnak ezzel érettségi utánig, de ilyen Abelard és Heloise kapcsolatot ne várj egy tanártól (felnőtt embertől). Tehát egyszerűen megfogalmazva: ha egy tanár igazán szerelmes lesz, előbb-utóbb dugni akar; ha viszont csak "érzelmi kapcsolat" van közöttük, akkor azt valójában csak a diák érzi, és félreérti a tanára iránta való jóindulatát, olyan dolgokat lát bele, amik nincsenek.

Tehát vannak ilyen esetek, történetek, mint ahogy a 13-as is írt egyet. De ezek az egyes esetek nem jelentik azt, hogy általánosságban meg legyen engedve a tanár-diák szerelem (és testi kapcsolat), mert ez összességében nem működne, nem kedvezne a pedagógusi munkának.

Először is, gondolj bele, a szerelem két egyenrangú ember közötti érzés, de a tanár-diák kapcsolatban eleve ez az egyenrangúság nem lehetséges. Már ez önmagában is elég magyarázat arra, hogy sokszor csak hülyeség és fájdalom, felesleges problémák jönnének ki a tanár-diák kapcsolatból. Most gondolj bele, ha szabad lenne érzelmi kapcsolatokat ápolni, és mondjuk két lány lenne szerelmes a tanárba, vagy két tanár egy lányba, most kezdjenek el az iskolában civakodni és intrikázni ezen?? Erre mondtam, hogy az iskola nem diszkó, nem az ilyen dolgoknak a színtere! Vagy mi van akkor, ha a tanár házas, családos ember, és érzelmeket alakít ki egy diákkal, csak mert szabad? A diákot pedig könnyen bele is viszi a kapcsolatba, mert még gyerekről van szó... És még sorolhatnám a sok hülyeséget, mik lehetnének, ha engedélyezve lenne a szerelem, csak mert két ember ügye, és másnak semmi köze hozzá :D Hát az iskolában nem két ember ügye lenne, az biztos.

A tanár amúgy sem vállalhatná fel, azért, mert ezzel valamilyen előnybe hozná a diákot a többiekhez képest, vagy esetleg kihasználná, mivel a tanár fölötte áll a diáknak. Azaz mindenféleképpen visszaélések lehetnek belőle, még akkor is, ha a tanár nem akarja...

Szóval bárhogyan is nézem, nem állnak meg az érveitek, egyszerűen nem tudom azt mondani, hogy elfogadható, legális dolog legyen ez. Nem, semmiképpen. Sokszor csak egész prózai, szánalmas szituációk sülnének ki, ha legális lenne a tanár-diák szerelem. Sok tanár csak megdugná a lányokat és kész. A lányok pedig felnőtt korukra milyen nők lennének, mentálisan hogyan érintené ez őket szerintetek? Nem is ragozom ezt tovább :S Fel nem tudom fogni, hogy ti hogy gondoljátok ezt :S

És még mindig ott van, amit írtam, hogy a pedagógia azt a hivatást jelenti, hogy a tanár neveli a gyerekeket, akik rá vannak bízva. Mindent megtesz, hogy testileg-lelkileg-szellemileg a gyerek fejlődjön. Ha valami lelki problémája van a gyereknek, a pedagógus észreveszi, és segít rajta. Nem pedig ő okozza!! :D Ez a szakma lényege, a gyerekek nevelése, törődés velük! A pedagógus az a szakember, aki a gyerek fejlődését segíti elő. Egy normális pedagógus, aki ezt a pályát választja, felfogja, hogy ő egy tanár, felnőtt ember, aki gyerekeket nevel az életre. Amolyan második szülő! Ez a pedagógiai hivatásnak a lényege. És aki ezt megérti, ez alapján megy tanárnak, ezt tudatosítja magában, annak semmiféleképpen nem fér bele a munkájába az, hogy gyerekekkel szerelmi és intim kapcsolatot építsen ki!! Gondolj már bele, hogy ez milyen etikátlan, erkölcstelen dolog, ha ebből a szemszögből nézzük!!! Olyan ez, hogy egy orvos is pácienst lát a betegében, és egy nőgyógyász nem fog rágerjedni a bomba nőre, ha az leveszi előtte a bugyiját. Valahogy így van ez a normális pedagógus esetében is. Erre mondtam, hogy amelyik tanár szerelmes lesz egy diákjába, nem alkalmas erre a pályára igazából.

Szóval én így látom, bár nem mindegyik pedagógus vallaná ezt. Van egy kortárs regény, egy volt tanár írta, aki beleszeretett egy diákjába, és a lelki vívódásait tárja fel a könyvben, többek között. Ha valakit érdekel a könyv címe, írjon priviben.

Azt gondolom erről, hogy aranyos vagy, és sajnálom, hogy én vagyok minden rossznak az elrontója, de ezt egy iskola akkor sem tudná kivitelezni, ha akarná.

A példád a szülő-gyerek dologgal az igazából más dolog. Úgy tudom, tiltva is van, hogy a szülő a saját gyerekét tanítsa az osztályban, kivéve néhány spec. helyzetet, pl. ha mondjuk falusi iskolában tanárhiány miatt ezt nem lehet máshogy megoldani (ott külön engedéllyel taníthatja a szülő a saját gyerekét is az osztályban).

A szülő viszont 1,2,5,10, végtelen év múlva is szülő lesz, és a tanárt eleve úgy veszik fel, vagy a diák úgy megy az iskolába, hogy tudják, hogy lesz ilyen probléma, előre meg lehet szervezni a dolgot. A szerelem az viszont más, ki tudja, mikor jön létre a tanár és diák között? Ki tudja, lehet, hogy csak 2 hónapig tart! Ilyen spontán, akármikor, akárkik között kialakuló dologhoz ne várd, hogy az iskola a te kedvedért igazodjon! D:

Gondolj bele! Az, hogy melyik tanár melyik osztályt tanítja, a tanév éves rendje, az órarend, szakkörök, iskolán kívüli tevékenységek stb. az nagyon nagy adminisztráció ám! Már augusztusban bemennek a tanárok az iskolába és ezen filóznak, csak ti ennek a hátterét nem látjátok. Sokszor örülnek, ha az éves menetrendet jól meg tudják csinálni. Most képzeld el, hogy egy 18 éves lány meg egy pályakezdő tanár úgy gondolja, hogy szerelmesek lesznek, mondjuk márciusban, akkor szerinted ez miatt az iskola felborítja majd a saját menetrendjét, hogy jó nagy adminisztrációval tanárokat cserélgessen össze-vissza? Ezt most remélem, nem gondoltad komolyan? És egyébként is, a tanárnak is jó nagy munka lenne, hiszen neki előre be kell mutatni a féléves munkatervet, az elképzeléseit, hogy mit fog egy X osztályban tanítani. Majd szerinted miattad tanév közepén átmegy egy másik osztályba (és a te osztályodba pedig egy másik tanár, akinek a te románcod miatt kell otthagyni a saját osztályát), és rohadt nagy munkával újra megcsinálja az új osztályának a munkatervét?

És arra gondoltál-e, hogy mi van, ha miattad ugyebár lecserélik a tanárt, és az új tanárnak ott kell hagyni a régi osztályát, akikkel tök jól kijöttek egymással? Lehet, hogy az az osztály egy tök jó tanárt veszítene, és kapna helyette egy kevésbé tapasztalt pályakezdőt. Mi van, ha éppen ez egy érettségiző osztály, akinek pont szüksége lenne a tapasztalt, idősebb tanár megfelelő felkészítésére, de mégis elveszítik, mert te a románcod miatt kérvényt adtál be! Ezen az érettségiző gyerekek érettségije függ ám!

Szóval, megértem, hogy prűdnek tartotok, és sajnálom is ezt, hogy a véleményem alapján ez jön le. De majd, ha egy kicsit idősebbek lesztek, szerintem belátjátok, hogy sajnos az életben nem minden olyan egyszerű, és sokszor figyelembe kell venni mások érdekeit is, nem csak a magatokét.

A másik pedig, hogy a kedvedért belegondoltam, hogy na jó, én is pasiból vagyok, ember vagyok, hiába minden, amit írtam, lehet, hogy én is szerelmes leszek egy lányba.... (most csak játsszunk el a gondolattal). Elgondolkodtam azon, hogy ez milyen lány lehet? Az biztos, hogy érett lány kell, hogy legyen, felnőttes gondolkodású, ami igazából elő is fordulhat gimnáziumban. Nos, egy ilyen lányból egyáltalán nem nézem ki, hogy ha igazán szeret, kitesz engem annak, hogy mindenki tudtára adja, hogy mi van köztünk, az igazgatónak kérvényeket írogat stb., hogy engem jól beégessen, és a szünetben a folyosón a gyerekektől kezdve a tanárokig mindenki rajtam csámcsogjon. Nem tudom, ti hogy gondoltátok, de azonnal megutálna titeket egy pasi, ha ilyennek tennétek ki :D Egy igazi, érett lány az ilyen dolgot a lehető legnagyobb titokban tartaná, úgyhogy senki, még a barátnői sem tudnának róla, és az iskola falain kívül zajlana csak a dolog. Máshogy ezt egyáltalán nem tudnám elképzelni, szóval igazából innentől kezdve nincs is miről beszélni, szükségtelen, hogy az iskolában tilos legyen vagy ne legyen tilos, ha egyszer két ember között titokban, és az iskolán kívül zajlik.

Megértem a Kérdezőt, illetve a 10-es/16-os hozzászólót is, mert az érzelmeik vezérlik őket, bele sem gondolnak a dolgok valódi súlyába. Viszont a 84%-os válaszolónak van teljes mértékben igaza, szerintem! (Nyilván ő látja a legjobban a szituációt, hisz ő maga is tanár.)

Én például régóta többet érzek az egyik tanárom iránt, mint kellene - legalábbis nagyon vonzódom hozzá - , de soha nem hoznám kellemetlen helyzetbe! Éppen ezért jóformán hozzá sem szólok, nagyon távolságtartó vagyok vele. Persze ettől függetlenül biztosan látja rajtam, mivel csak 18 éves vagyok, annyira jól tuti nem vagyok képes leplezni, hogy ő ne vegye észre, de nem teszek semmit, nem is fogok....Így annyira talán őt se zavarja a dolog, legalábbis remélem!

Szerintem a Kérdezőnek és a másik 85 %-os hozzászólónak is azt kellene belátnia, hogy ha jót akarnak a tanárnak, akkor békén hagyják és nem okoznak neki ilyen bonyodalmakat, kellemetlenségeket!

18L