Miért ne vagy miért hozzák vissza a halálbüntetés?

1. A közveszélyesen bűnöző hajlamú embereket a saját haláluk se riasztja vissza. Alapvetően is más az értékrendjük az élet szentségéről. Így a halálbüntetésnek nincs elrettentő ereje.

2. Életet kioltani mindig egy bonyolult erkölcsi-etikai kérdés. Kinek van rá joga? Milyen alapon? Ki adhatja meg ezt a jogot valakinek? Alapvetően ki és milyen alapon rendelkezhet másnak az életével? Ki és miért játszhat Istent?

3. Általában az önvédelmet elismerik, de ott is vannak, lehetnek aggályok: Mi számít jogos önvédelemnek? Milyen alapon dől el, hogy önvédelemből adott esetben tényleg szükségszerű ölni? Értékesebb-e a megvédendő élet a támadóénál? stb. Azt viszont bizonyosan leszögezhetjük, hogy a halálbüntetés nem egy önvédelmi helyzet. (Még társadalmi szinten és hosszútávon sem, lásd 1. pont.)

4. Fontos szempont a halál visszafordíthatatlansága. Sok esetben tévesen, ítélnek valakit el, (akár teljesen ártatlanul, akár fontos enyhítő körülmények figyelembe vétele nélkül, pld hogy ő maga is jogos önvédelmet gyakorolt). Egy börtönítélet alól utólag fel lehet menteni az elítéltet, rehabilitálni, kártalanítani lehet, stb. A kivégzett halottat nem.

5. Fel szokott merülni érvként, hogy a gonosz, értéktelen emberek megérdemlik a halált, és mindenkinek csak könnyebb lesz a kiiktatásukkal, a legkevesebb hogy bűnhődjenek tetteikért. Ez ismét egy fontos etikai aggályt vet fel, azt, hogy ennek a fő motívációja egy társadalmi szintű bosszúvágy, a bosszú pedig erkölcsileg elítélendő, illetve nem tesz jogossá emberélet kioltását. Aki tehát ezzel érvel, közönséges gyilkosságot akar jogi szintre emelni, és ezzel a közösség általános értékítéletét rombolja, az élet tiszteletét ássa alá. Magyarán, ahol jogilag elfogadható a halálbüntetés, ott könnyebben fogadja el a lelkiismeret a személyes vérbosszút és önbíráskodást is, azon az alapon, hogy egy értéktelen bűnöző élete jog szerint is elvehető: aki úgyis a bitón végzi, azt nyugodt lelkiismerettel megölhetem magam is, hiszen kétszer úgyse halhat meg, a többi meg (hogy végül is hogyan halt meg,) csak szőrszálhasogatás.

Ne kapjon senki halálbüntetést, csak tényleges életfogytiglant....

Ez nagyobb büntetés, mintha kivégeznék.

Szerintem akit 10,20 vagy több evre elitelnek annak tenni kell egy ajanlatot. Vagy mehet a börtönbe es ülheti le az eveket vagy pedig valaszthatna azt, hogy inkabb fajdalommentesen kivegezzek. Erre az esetre letre kell hozni egy kivegzö bizottsagot, amit vegrehajtja a valasztast. Mert ez vegülis nem egy bütetes lenne, hanem az elitelt egyeni valasztasa. Igy is sokan megkiserlik az öngyilkossagot a börtönökben egyebkent.

Persze valaszthatja azt is, hogy azzal vezekel a büneiert, hogy a börtönben üli le ezeket az eveket es bizik benne, hogy kiengedik vagy ha kiderül, hogy artatlan volt akkor kesöbb felmentki majd a büntetese alol.

Ha mar a politikai kategoriaban vagyunk akkor had emlekeztesselek ra, hogy a nep olyan dolgot is elfogadott az elözö Orban kormany ideje alatt, hogy a 3000 milliardos nyugdijmegtakaritasikat is elvettek tölük. Meg sem lett emiatt orszagos nepharag, söt meg meg is valasztottak öket ujra.

Siman lenyelne ezt is a nep. Egyebkent nem reg volt egy felmeres, hogy az eutanaziat is rengetegen tamogatnak Magyarorszagon, talan az indexen olvastam rola.

Ök csak jol jarnak vele, mert nem kell meg egy börtönlakot az ö adoforintjaikbol etetni.

Azert azt meg hozzatennem, hogy törekedni kene a fajdalommentes kivegzesre, ahogy az mas civilizalt orszagban szokas.

Zolly the Jolly:

Egyetértek veled, csak annyiban javítanálak ki, hogy önvédelem helyett jogos védelmet használnék, mert ha a támadó mást akar megölni, akkor is meg lehet ölni a támadót, ha ez az egyetlen módja annak, hogy elhárítsuk a támadását (különösen ha a megtámadott védekezésre képtelen). A jog szerint élet és élet közt nincs különbség, de az ijedtség vayg a menthető felindulás is torzíthatja a tudatot, főleg ha azt látod , ha támadó pl egy gyereket akar megölni, akkor korlátlanul lehet enyhíteni vagy fel is lehet menteni azt , aki megöli a támadót. Az pedig, hogy önvédelmi helyzet áll fenn, az embernek ilyen a természete, és ezt a jog se vitatja, elvégre senkitől nem lehet elvárni, hogy ha pl. késsel megtámadják, hogy mártírként tűrje a szúrásokat, és egy ilyen helyzetben a védekezőnek nincs ideje vagy higgadtsága mérlegelni az esetek többségében.

"Vim vi repellere licere Cassius scribit, idque ius natura comparatur."

vagyis:

Erőszakot erőszakkal el lehet hárítani, írja Cassius, mivel az nem ellenkezik a természet jogával. (szabad fordítás)

És tegyünk hozzá egy fontos dolgot: a halálbüntetés nagyon könnyen lesz politikai fegyver.

Merénylettel is meg lehet ölni egy embert, de az lényegesen nagyobb társadalmi felháborodást okoz, mint egy megrendezett tárgyalás, ahol elítélik a "bűnöst" akinek esetleg annyi az összes bűne, hogy nem értett egyet az aktuális vezetővel. Egy tárgyalás "megnyugtatja" az emberek legnagyobb részét, mivel nem érzik magukat veszélyben. Ha megmérgeznek, felrobbantanak, lelőnek valakit a nyílt utcán, akkor a társadalmi biztonságérzet a béka feneke alá kerül, és abból könnyen lehetnek zavargások (pláne, ha egy karizmatikus ellenzéki politikusról van szó). Ugyanezt koholt vádak alapján, pl pedofíliával megvádolva lényegesen könnyebb elérni. És a kivégzett vezető soha többet nem léphet porondra, míg a bebörtönzött tovább "dolgozhat".

Ne keverjük ide a politikai pereket. Amikor ma a halálbüntetésről vitázunk, akkor kizárólag a minősített emberölési esetekre gondolunk. Vannak érvek mellette és ellene is szép számmal. '90 előtt volt Magyarországon halálbüntetés, ha jól tudom olyan évi 1 - 3 alkalommal szabták ki és hajtottak végre halálos ítéletet, az utolsót '88 - ban. Ártatlanul kivégzettről (hangsúlyozom, kizárólag emberölési ügyre gondolok) nem tudni.

Nem lenne rossz megoldás a tényleges életfogyt sem, de hallani, Brüsszelben már ez sem tetszik választott vezetőinknek.