Táppénz miatti balhé a munkahelyen, mit lehet tenni?

Iskolában portás vagyok. Délutános, közalkalmazott. Ezen a héten vagyok 2. hete táppénzen derekam miatt, múlthéten hétfőn a beakadás határán volt,de még bementem dolgozni,kedden már nem.

A lényeg, mivel délutános vagyok,ha táppénzen vagyok helyettesítenie kell engem valakinek. A délelőttös portásnak max 1-2 órával meghosszabbítják a munkaidejét,de a többi 6-7 órára mást ültetnek be. Konyhásokat, takarítónőket, gondnokot. Ez persze hatalmas felfordulást okoz mindenki életében. Mindenki a pokolra kíván,ha beteg vagyok és még táppénzre is merek menni. Volt már mikor 39fokos lázzal otthon maradtam és mikor egy hét múlva mentem dolgozni azt hallottam vissza,hogy az egyik konyhás azt mondta,hogy biztos nem is vagyok beteg csak bekaptam a nyeles aszpirint Oo ezt így...egy nyugdíjtól 1-2 évre levő asszonytól. Ma reggel az igazgató helyettes (ő oszt be minket ha valami van, ő ellenőrzi a munkánkat, ő baszogat,ha olyan van)hívott,hogy mégis mi a bajom,mikor jövök, meg hogy ez nem fog így menni, beszélnünk kell. Hogy neki most akkor meg kell oldania erre a hétre is a beosztást a portára. Hogy rám nem lehet számítani. Mondtam neki,hogy már hogy ne lehetne, hisz amikor még nem volt délelőttös portásunk -mert elment- akkor mikor megkért rá bementem előbb. Erre cinikusan megjegyezte,hogy igen, fél órával. Közöltem vele,hogy minek után fél órát mondott, így fél órával előbb mentem be. Ő mondta, nem én. Az is fene mód csípi a szemüket,hogy délelőtt heti 3 napon idősgondozok, így a már említett "előbb be kell jönnöd" dolgot csak 2 napra tudtam vállalni. Keddre és Péntekre. Elkezdte lökni,hogy sok kollégája bejön dolgozni,mikor még hangjuk sincsen, annyira betegek. Mondtam neki,hogy Én is nemegyszer ültem bent betegen, a szülők nem egyszer megjegyezték,hogy miért nem megyek haza,de Én max a végső stádiumban mentem táppénzre.

itt külön megjegyezném, hogy influenza szerű megbetegedéssel meg amúgy is, bármi bajom volt egy hétnél tovább sosem voltam otthon. Legutóbb November elején voltam egy hát táppénzen. Még az orvos is mondta,hogy még egy hétre kiírna,de nemet mondtam,mert leszedik a fejem. A következménye az lett, hogy December közepére eltűnt az ízlelésem és a szaglásom is. Januárban tudtam csak elmenni fül orr gégészetre ahol megmondták,hogy amiatt képződött masszív takony a szaglóhámomon -amit kifújni nem tudtam az orromból és az általános orrsprayk sem szedtek ki- hogy novemberben nem gyógyultam ki a dologból rendesen. 5 ezrembe fájt egy 30 db-os gyógyszer meg egy speciális szirupos orrspray, amivel már érzem az ízeket meg a szagokat.

Na,mindegy. Szerintetek mit mondjak a "főnökasszonynak"? Azért idézőjel,mert papíron nem ő a főnököm. Olyas valaki akit még életemben nem láttam. De mióta a tanárokat átmentették a Klesberghez azóta gyakorlatilag közünk nincs egymáshoz. Máshonnan kapjuk a fizetésünket is.

Párom azon a dumán van fent kiadva,hogy "Meddig leszek beteg?" Mintha azt bárki kitudná számolni....Egyébként jövőhéten hétfőn már menni fogok, ezt mondtam is neki,de attól függetlenül idióta.