Mit gondoltok az Alaptörvény ezen hiányosságáról? Vagy hiányosság ez egyáltalán?
V. cikk
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Azaz az Alaptörvény a BTK-val ellentétben csak az önvédelemhez való jogot deklarálja, a jogos védelemhez valót nem.
Kevered a szezont a fazonnal. Az alaptörvény kerettörvény és nem konkrét helyzeteket, hanem elveket tárgyal. A konkrét helyzetek pontos leírására a törvény hivatott. Az alaptörvény előírja, hogy a dolgokat a törvénynek kötelező szabályoznia.
A hivatkozott részlet a személy és tulajdon szentségét fejezi ki. Azt mondja, a személynek joga van önvédelemhez akár önmaga, akár vagyona megvédése érdekében. Ez elv. Nem beszél sem arról, ki követi el, milyen védelem lehetséges, és mik a szankciók, egyszóval kinek mi a tennivalója az ügyben. Viszont elrendeli, hogy mindezekről törvénynek kötelező rendelkeznie. A törvény erre való, ezért van például a BTK.
Ha mindennel az alaptörvény foglalkozni, akkor az nem alaptörvény lenne, akkor más törvényre nem lenne szükség (semmiről sem rendelkezik két törvény), és legfőképp akkor az alaptörvény annyi kötetből állna, hogy egy nagy szobában nem férne el. Az alaptörvény elveket fogalmaz meg, ettől alap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!