Nagykorúság? Mit jelent? (többi lent)
Az egyik unokaöcsém (most 17,5 éves), évek óta együtt van egy lánnyal. A lány szedte a fogamzásgátlót illetve az unokaöcsém is védekezett, de ennek ellenére a lány terhes lett. Sem az unokaöcsém sem a lány nem töltötte be a 18-at. Az unokaöcsém, mint diákmunkás dolgozik. Miután kiderült, hogy a barátnője terhes, elindult a vita, hogy mi legyen a születendő gyerekkel. A gyerek elvetetése szóba sem került, mivel azzal sem lány, sem annak a szülei, sem a nagynénémék sem támogatták. A lány szülei egyértelművé tették, hogy magukhoz akarják venni, mindez mellett a nevükre is vették volna a gyereket és kijelentették, hogy még ők élnek addig senki nem mondhatta volna meg a gyereknek, hogy nem ők a valódi szüleik. Ebbe sem lány, sem az unokaöcsém, sem a nagynénémék nem egyeztek volna 100%-ig bele. Végül jött az, hogy mi lenne, ha a két fiatalkorú összeházasodna. Végül is a két fiatal közös kérésére a szülők beleegyeztek, de ez kevés volt, hiszen mint 18 év alattiak kellett a gyámügy hozzájárulása is, amelyet végül megkaptak. Meg történt az esküvő, még tavaly nyár végén. Majd megszületett a gyerek.
A1. Ilyen esetben mennyire volt jó ötlet, hogy beleegyeztek a szülők a két fiatal házasságkötésébe?
C2. A házassággal nagykorúvá váltak mind a ketten. Ez pontosan mit takar pl. a választójoggal kapcsolatban?
F3. Vannak-e olyan törvények, melyben még így is koruk miatt fiatalkorúak számítanak?
A válaszokat előre is köszönöm.
"A1. Ilyen esetben mennyire volt jó ötlet, hogy beleegyeztek a szülők a két fiatal házasságkötésébe? "
Semennyire mert 99%, hogy válás lesz belőle párév múlva.
"C2. A házassággal nagykorúvá váltak mind a ketten. Ez pontosan mit takar pl. a választójoggal kapcsolatban? "
Nem hiszem, hogy az kellene a legnagyobb bajuknak lenni, hogy szavazhatnak.e vagy sem, inkább azon járjon az eszük miből etetik a gyereket szülői segítség nélkül. Mert nagykorúként már a szülő nem kötelezhető a tartásukra.
F3. Vannak-e olyan törvények, melyben még így is koruk miatt fiatalkorúak számítanak?
Nincs
Első!
Az A1 és az F3 kérdésekre adott válaszokat köszönöm.
A C2 kérdésre adott válaszodat is köszönöm.
Mint ahogyan a kérdésemben is leírtam, az unokaöcsém dolgozik. E mellett, mint szakmunkás ösztöndíjban is részesül.
Mindezek ugyan kevesek, de a szülők attól, hogy ők összeházasodtak még segítik őket. Bár ők is tudják, hogy erre már nem kötelezhetők.
A házasság is egyfajta kényszer volt, mert ha nem házasodnak össze, akkor mindenképpen valamelyik nagyszülőhöz került volna a gyerek. Erre ráadásul nagyobb esélyük lett volna a lány szüleinek. Ők azonban már a terhesség kiderülésekor kijelentették, hogy amennyiben a gyereket ők veszik, magukhoz akkor a gyerek mind addig nem tudhatja meg a valódi szüleinek kilétét még ők meg nem halnak, így következik belőle, hogy azt sem akarták, hogy a nagynénémék lássák az unokájukat. A lányos szülőknek azért lett volna egyébként nagyobb esélyük arra, hogy megszerezzék a kicsit, mert a lánynak egy idősebb bátyja van, aki már nem él otthon, míg az unokaöcsémnek van 4 kisebb testvére.
A választójoggal kapcsolatos rész nem csak a választójog miatt érdekes. Az viszont őket kevésbé érdekli.
A leírt történek érdekes.
"Ilyen esetben mennyire volt jó ötlet, hogy beleegyeztek a szülők a két fiatal házasságkötésébe?"
Ezt majd leginkább az élet fogja megválaszolni. A fiatal korban megtörtént esküvők nagy részben tényleg válással végződnek.
"A házassággal nagykorúvá váltak mind a ketten. Ez pontosan mit takar pl. a választójoggal kapcsolatban?"
Mindenben megegyezik a felnőtt korúsággal.
"Vannak-e olyan törvények, melyben még így is koruk miatt fiatalkorúak számítanak?
Egy van, méghozzá a Büntető Törvénykönyv az.
'A fiatalkor kezdete tehát főszabály szerint a gyermekkor felső határát követő nap (a tizennegyedik születésnapot követő nap), kivételes esetben a tizenkettedik életév betöltését követő nap, a vége pedig a nagykorúság általános életkori határa, azaz a tizennyolcadik életév.
Az ennél fiatalabb személyek házasságkötéssel szerzett nagykorúsága nem befolyásolja a büntetőjogi speciális jogalanyiságukat.'
Remélem tudtam segíteni.
"Ilyen esetben mennyire volt jó ötlet, hogy beleegyeztek a szülők a két fiatal házasságkötésébe?"
Nagyon fiatalok még a házassághoz. Az úgynevezett kényszer házasságok a legrosszabbak. Nem túl szerencsés döntés volt a házasság, de a leírtak alapján érthető. Hiszen amennyiben a lány szülei így elakarták lényegében tiltani az unokaöcsédet a gyerekétől, míg a nagynénédéket az unokájuktól. Ezek után talán érthető volt az esküvői ajánlat.
"A házassággal nagykorúvá váltak mind a ketten. Ez pontosan mit takar pl. a választójoggal kapcsolatban?"
Majdnem minden törvény értelmében nagykorúnak számítanak.
Az viszont szerintem fontosabb kérdés, hogy azért ezek után nem hivatkozhatnak arra, hogy majd a szülők mindent elintéznek, hiszen miután nagykorúak már a szülők nem kötelezhetők semmire. Az legyen a fontosabb, hogy ott van már egy kisgyerek akit el kell, hogy lássanak. Az viszont szerencsés, hogy a lány szülei is készek segítséget nyújtani, ahogyan igaz ez a nagynénédékre is, mert ugye a 'diák'munkáért kapott illetve az ösztöndíj alapján járó pénz és a családi pótlék önmagában nagyon kevés.
"amennyiben a gyereket ők veszik, magukhoz akkor a gyerek mind addig nem tudhatja meg a valódi szüleinek kilétét még ők meg nem halnak, így következik belőle, hogy azt sem akarták, hogy a nagynénémék lássák az unokájukat."
Ezt nem tudták volna megtenni, a nénikédnek joga lenne a láthatásra, másrészt a gyámság is csak ideiglenes lehetett volna, amit ilyen hozzáállása nemigazán kaphatott volna meg a másik nagyszülő. A lány korát nem tudom, de mivel az unokatesód a gyerek születéséig vagy nem sokkal utána betölti a 18-at, így ő lenne a gyám (amint 18 lesz).
Sajnos jó magam is keveredtem hasonló esetbe.
Immáron kb. 9 éve.
A barátnőmmel már kb. 2,5 éve együtt voltunk. Az első időszakban nemi életet nem éltünk, így esélytelen volt a nem kívánt terhesség. Amikor viszont elkezdtünk nemi (szexuális) életet is élni, természetesen mind a ketten védekeztünk. De mint kiderült az is kevés volt, hisz 16 évesek alig múltunk el mind a ketten, amikor egyszer csak szembesültünk vele, hogy a barátnőm menstruációja késik. Szüleinknek először nem akartunk szólni. De bizonyos jelek miatt elkezdtek gyanakodni, hogy valami "baj" lehet. Mire ők ezt észlelték mi már felkerestünk egy nőgyógyászt és időpontot is kaptunk. Mivel a szüleink is egyre gyakrabban kérdezgették, hogy van-e valami baj?.. Mivel eleinte mi sem tudtuk, hogy mi a helyzet próbáltuk húzni az időt. Eljött a nőgyógyászati vizsgálat és a hideg zuhany. A doki megállapította, hogy terhes. Jött a következő kérdés: Na most mi legyen és hogyan mondjuk meg otthon?.. Pár órával a vizsgálat után egy kis szervezői munkával megoldottuk, hogy este együtt legyenek mind az én mind pedig a barátnőm szülei. Vacsora után "előálltunk" a dologgal. Jött is a reagálás mind a két szülő részéről. Kb. hasonló helyzet alakult ki, mint az unokaöcséd esetében. Nálunk a szüleim először arra gondoltak, hogy el kellene vetetni a gyereket. Ebbe se a barátnőm sem az édesanyja nem akart beleegyezni. Én megpróbáltam amennyire tudtam átgondolni a helyzetet. Aztán jött egy hasonló gondolat a lány szülei részéről mint az unokaöcsédéknél is volt. Bár a lány apja kételkedett ugyan benne, hogy az mennyire lehetséges. Mivel nekem van egy bátyám aki nem volt a nagy bejelentésnél otthon mert messze tanult és ráadásul olyan szakmán ahol jogi oktatás is van. megpróbáltam vele beszélni. Ő is azt mondta, hogy mind addig vehetik a születendő kicsit gyámság alá a nagyszülők, míg a szülők egyike be nem tölti a 18-at és el nem tilthatják a szülőktől illetve a nagyszülőktől. De van viszont egy mód annak a teljes elkerülésére, hogy ez megpróbálásra se kerülhessen a lány szülei részéről. Ez nem más mint a házasság, és mivel mind a ketten kiskorúak vagyunk de már a 16-ot betöltöttük erre is van mód, ha a gyámhatóság és a szülők is beleegyeznek. Nagyon nehezen egyeztek bele a szüleink, de végül mivel mindenkinek ez az egyszerűbb rábólintottak a házasságkötésünkre. Ekkor elmentünk a gyámhatóság engedélyét is kikérni, amely szintén megadta. A menyasszony 7,5 hónapos terhes volt amikor megtörtént a házasságkötésünk. Majdnem napra pontosan 1,5 hónappal később megszületett a kislányunk.
Szerencsére gyorsan találtam magamnak diákmunkát, illetve szakmunkás tanulóként ösztöndíjat is kaptam valamint kaptuk a családit is. Ezek mellett természetesen az anyósomék valamint a szüleim is támogattak minket.
A házasságkötéssel mind a ketten nagykorúvá váltunk és minden úgy vonatkozik ránk mint a felnőttekre. (Kivétel a BTK)
Immáron 8,5 éves a kislányom és még mindig nagyon jól megvagyunk a feleségemmel. Az, hogy mi lesz 1 év, 5 év vagy 10 év múlva azt senki nem tudja és nem is tudhatja előre. Sokszor még a holnapot sem.
A kislányomon kívül van még egy kisfiam aki most 4 éves.
Nekem a bátyám volt ilyen helyzetbe.
A lánnyal 13-14 éves koruk óta együtt voltak. (A lány majd' egy évvel fiatalabb.) A bátyám 17 éves alig három hónappal az előtt töltötte be, mint hogy kiderült volna, hogy a barátnője terhes. (A lány a 16-ot két hónappal a bejelentés előtt ünnepelte.) A lány addigra 1,5 hónapos terhes volt. A szüleink először az abortusz mellett érveltek, ami elől a bátyám nem zárkózott el, de a barátnője és annak az édesanyja kijelentették, hogy abortuszról szó sem lehet. Sőt a lánynak az apja kijelentette, hogy a kicsi megszületése után mindenképpen hozzájuk fog kerülni és láthatni sem láthatja a kicsit a bátyám sem a szüleim. Ebbe viszont a mi szüleink illetve a bátyám sem egyezett volna bele, sőt a bátyám barátnője is elzárkózott ettől. Az apa hajthatatlan volt, még akkor is amikor már a hivatalos szervtől azaz a gyámhatóságtól kértünk tanácsot és ők is azt mondták, hogy mindaddig lehetnek a nagyszülők a születendő gyerek gyámjai, míg a szülők valamelyike be nem tölti a 18-at. Végül jött egy ötlet, hogy mivel a bátyám dolgozik. Ahhoz képest, hogy diákmunkás "elég jól" keresett valamint ösztöndíja is volt. Jött egy kósza ötlet a házasságkötésre, hogy végleg letegyen róla a lány apja, hogy a születendő gyerek hozzájuk kerüljön illetve a bátyámat és a szüleimet ne tilthassa el a gyerek láthatásától. Végül nagy unszolásra mind a két szülő belement a házasságba. Már miután a szülők is készek voltak a házasságba beleegyezni, jöhetett a gyámügy. Eddigre már 7 hónapos terhes volt a barátnője, a gyámügyi intézkedés és a döntés és az engedély kb. 1 hónap alatt megvolt. A házasságkötésre is gyorsan sor került.
Semmi gond azóta közöttük nem volt. De hogy a jövő mit hoz, azt senki sem tudja/tudhatja.
Szóval, hogy ”Ilyen esetben mennyire jó ötlet, hogy beleegyeztek a szülők a két fiatal házasságkötésébe?” Majd hosszú távon az élet megválaszolja.
Az, hogy ”A házassággal nagykorúvá váltak mind a ketten. Ez pontosan mit takar pl. a választójoggal kapcsolatban?”, ”A választójoggal kapcsolatos rész nem csak a választójog miatt érdekes. Az viszont őket kevésbé érdekli.” Ez utóbbi nem csoda, hiszen fontosabb, hogy a kicsit miből tartják el vagy miből fogják eltartani.
”Vannak-e olyan törvények, melyben még így is fiatalkorúnak számítanak?” Van. A BTK illetve a Dohánytörvény, mivel mindkettő életkorhoz kötött (18. életév betöltése). Nem beszélve a tankötelezettségről, hiszen ha a 2010/2011-es tanévben vagy annál korábban végeztek az általános iskolával akkor 18. életévük betöltéséig tankötelesek.
Én vagyok akiről a kérdés szól
A feleségemről (akkor mint barátnőmről) tavaly április 17-én derült ki, hogy kb. 6 hetes terhes. Ennek előzménye, hogy egyre gyakoribban volt rosszul, amit már ő is, én is és a szüleink is furcsáltak. A végén a szülők megkerülésével felkerestük a házi orvost aki nőgyógyászati vizsgálatot javasolt. Ezen a vizsgálaton derült ki a dolog. 3-4 napba tellett mire feldolgoztuk a hírt és elmondtuk a szüleinknek. Közben tapogatóztunk és információkat szedtünk össze, hogy milyen lehetőségek vannak. Miután elmondtuk a szülőknek. Elkezdődőtt a vita, hogy mi legyen a születendő gyerek sorsa. Az abortusz mint lehetőség ugyan felmerült, de abba minden fél megegyezett, hogy szó sem lehet abortuszról. A szüleim és a barátnőm szülei is készek lettek volna vállalni, hogy magukhoz veszik a gyereket. Ez után jött a feketeleves, amikor a barátnőm anyja bejelentette, hogy ők csak úgy vállalnák fel, hogy amíg ők élnek nem tudhatja meg a kicsi, hogy kik a valódi szülei illetve az én szüleim sem látogathatják. Ez addig húzódott, hogy a végén miután beszéltünk a barátnőm bátyjával aki ugyan nem jogásznak tanul, de a tunult szakmához kell bizonyos mennyiségű minden terű jogtudás, felvilágosította a szüleit, hogy amit ők akarnak az ilyen formában lehetetlen, de ők kötötték az ebet a karóhoz. A bátyja akkor vetette fel, hogy ha már a szüleik ennyire makacsak próbáljuk elintézni a házasságkötést, amibe ugyan kell a beleegyezése mind a két (négy) szülőnek, de a szüleik beleegyezésébe majd ő segít. Így is lett. Végül a gyámhatóság és a szüleim valamint az ő szülei is beleegyeztek az esküvőbe, amely szeptember 28-án megtörtént. A gyerek december 19-én megszületett.
A szüleim és az ő szülei is amiben tudnak segítenek minket. Én mint diákmunkás 4 órában dolgozom. Szakmunkásként ösztöndíjat is kapok. Idén végzek.
Én júniusban, míg a feleségem augusztusban leszünk 18 éves.
Itt is találhattok a kérdéseitekre válaszokat:
http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__53788..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!