A holokauszttagadásról szóló törvény hogyan lehet még mindig érvényben, ha egyszer ellentmond a magyar alkotmány szólásszabadságról szóló részének?

Ó, az kivétel:D

A zsidók akarata mindent, mindig felülír Magyarországon, ezt jól jegyezd meg.

Azért mert az Alkotmány elég sok alapjogot deklarál, és nehéz olyan törvényt íni, amelyik mindnek megfelel.

A Btk. "A KÖZNYUGALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK" kategóriában számtalan olyan tételt tartalmaz, ami korlátozza a szólás szabadságát, és ezt általában valamelyik másik alapjogra hivatkozva teszi.

Annak mérlegelése, hogy melyik alapjog a fontosabb végső soron az Alkotmánybíróság feladata.

A népirtó rezsimek bűneiknek tagadása sérti az áldozatok és leszármazottaik emberi méltóságát. Hogy a történelmi igazság pontos felderítése (még ha épeszű történész nincs is, aki tagadná a fenti bűnöket) fontosabb szintén egy súlyos érv.

Nem mond neki ellent.

1) Erre vannak a jogi végzettségű emberek, hogy megoldják az ilyeneket.

2) A szólás szabadsága nem azt jelenti, hogy azt mondasz nyilvánosan, amit csak akarsz. Tilos pl a rágalmazás, gyűlöletkeltés stb. A Holokauszttagadás ezek egy speciális formájának tekinthető.

3) Ha annyira zavar, tehetsz jogi lépéseket az ügy érdekében. Max pofára esel egy kicsit.

Az ellentmondás feloldása úgy lehetséges, ha az ember megérti a két fogalmat.

A szabadságjogok rangsorolva vannak (különben működésképtelenség állna elő). Minden szabadsághoz tartozik egy felelősség is, ezek nem szétválaszthatók. Azaz, ha állítasz valamit, és ezt valaki sérelmezi, bizonyítanod kell. Ha nem tudod, egyfelől vissza kell vonnod, másfelől esetleg kártérítést kell fizetned.

A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bármit mondhatsz felelősség nélkül, hanem azt, hogy megfontoltan mindenki elmondhatja a gondolatait. Vagyis a szabadság a személyre, és nem a mondanivalóra vonatkozik.

Rögtön az 1. tévedésed, kérdező: NINCS "holokauszttagadásról szóló törvény". A világ egyes országaiban többnyire nincs is különálló törvény, hanem egy-egy jogszabály részeként értelmezik a holokauszt tagadását is.

Ezeken az oldalakon olvashatók a különböző országokban meghozott vonatkozó jogszabályok:

[link]

[link]

Maga a "magyar holokauszt-törvény" igazából egyetlen szakasz a Btk-ban; a problémás szövegezésű első változat (2010) így szólt:

"Btk. 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Viszont a Btk. ezen szakasza már megváltozott, a jelenleg hatályos szakasz szövege abszolút nem problémás:

"A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása

269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Forrás: Büntetőjogi jogszabálygyűjtemény (Hatályos: 2012. július 13.); Patrocinium Kiadó, Bp. 2012; 89. oldal

Plusz egy kis tájékoztatás a következő mondatoddal kapcsolatban, mivel ebből is látszik, hogy fogalmad sincs a büntetőjog működéséről:

"Ha a Hiroshima-i atomkatasztrófát tagadná valaki, az senkit nem érdekelne."

1. A többi történelmi tényt (Napóleon uralkodását, a Római Birodalom széthullását, a dinoszauruszok kihalását, a hiroshimai atomkatasztrófát stb.) NEM SZOKTÁK tagadni; legalábbis elég ritka eset lehet, ha előfordul ilyesmi. :D

2. Szaknyelvi megfogalmazás következik:

A büntetőjog ún. "követő jogág", tehát olyan jelenségekre reagál, amelyek meghaladják a társadalomra való veszélyesség bizonyos mértékét; és ezért a védelem szempontjából fontos a jogkövetkezmény (szankció) alkalmazása, azaz a büntetés kiszabása. A büntetőjog úgy érvényesül, hogy a jogalkotó kiemeli a lehetséges magatartások közül azokat, amelyek a társadalomra való veszélyesség bizonyos mértékét meghaladják, és azokat büntetni rendeli.

Konyhanyelven: A törvények megalkotását mindig az adott "szükségletek" határozzák meg; ha egy magatartás / cselekmény egy bizonyos mértéket meghaladóan veszélyes a társadalomra, akkor a jogalkotók meghozzák a szükséges törvényt.

--> Felesleges lenne olyan törvényeket alkotni, amelyekre nincs szükség, mert nincs veszélyes magatartás. Még ha vannak is néhányan, akik tagadják pl. a Római Birodalom széthullását, nem veszélyesek a társadalomra nézve.

Nos, ezeket próbáld meg értelmezni, alaposan átgondolni...