Ha a törvény előtt mindenki egyenlő, akkor mi módon hatalmasabb a törvény, mint akit alanyaként állítanak be mások? Vagy: a bíró döntését, hatalmát mi terjeszti ki az előtte megjelentek fölé (megfordítva: feljogosítás hiányában)?

A törvény nem alany. Tehát attól, hogy előtte mindenki egyenlő, a törvény maga még nyugodtan állhat minden alany felett.

A bíró hatalmát pedig éppen a törvény terjeszti ki feléd, felém. De a bíró is a törvény hatalma alatt áll.

"Ha a törvény előtt mindenki egyenlő, akkor mi módon hatalmasabb a törvény, mint akit alanyaként állítanak be mások?"

A törvény mögött emberek állnak. Pl. a lopásról szóló Btk-passzus azért tűnik "hatalmasnak" az elítélt biciklitolvajjal szemben, mert az egyes biciklilopás mögött egy db tolvaj, a paragrafus mögött meg több millió állampolgár áll.

"Vagy: a bíró döntését, hatalmát mi terjeszti ki az előtte megjelentek fölé"

Szintén emberek. Pl. a hadsereg, vagy a rendőrség, a tárgyalóterem sarkában álló biztonsági őrök, és a hivatalnokok, akik végrehajtják a bírói döntést. A jogrend akkor működik, ha legitim. A legitimitás gyakorlatilag azt jelenti, hogy sokan viselkednek jogkövetően.

"az alkotás, tehát a törvény fölé helyezkedik az alkotóinak"

Milyen értelemben? Akik alkotják a törvényt, azok be is szándékozzák tartani, különben nem hozták volna meg. Milyen értelemben "helyezkedik föléjük" bármi, amivel teljesen egyetértenek? Ez egy álkérdés.

"a megbízott a nevemben cselekvéssel létrehoz szabályokat, melyek mentesítik a tettei következményeitől, miközben, ha én követem el azt, akkor engem nem mentesít semmi, vagy történetesen olyan szabályt hoz létre, ami számára előnyös, számomra hátrányos."

A fél politikatörténelem arról szól, hogy olyan intézmények létesülnek, amik ezt meggátolják. Ilyen pl. a választás, ami pl. arra jó, hogy a hatalmukkal visszaélőket a pozíciójukból el lehet mozdítani.

"Ja, a lényeg: érvelésként/cáfolatként jogszabályt kéretik felvonultatni. ..."

Ez viszont innentől inkább úgy hangzik, mintha kvíz lenne elsőéves joghallgatóknak. Majd válaszol rá egy elsőéves joghallgató :)

"Ezek a milliók tudatában álltak annak és abba egyeztek bele, hogy az álljon a BTK-ban, ami?"

A Btk. tiltja pl. a lopást, tiltja a megrontást, a rablást, a csalást, a közlekedés veszélyeztetését stb.

Hányan vannak, akik szerint ezeket nem kellene tiltani? És hányan vétenek a paragrafusok nagy része ellen? Szóval akkor legitim a Btk. vagy sem?

"Ha egy jogszabály annyi idős, hogy generációkon átnyúlik, akkor az utolsó generáció mögötte állása hallgatólagos beleegyezés maximum"

A hallgatólagos beleegyezés is beleegyezés. És a hallgatólagos beleegyezésből nemhallgatólagos lesz, ha fenyegetés éri azt, amibe beleegyeztünk. Ha a kormány legalizálná a lopást, akkor a vagyonukat féltő állampolgárok valószínűleg tüntetnének. Nem állítom, hogy 1-2 %-nak nem tetszene, de ők törpe kisebbség.

"és ezen beleegyezés is könnyen származik abból, hogy nincs tudatában/tájékoztatva arról, hogy volna beleszólása."

Mi az a "beleszólás", miért olyan fontos és mibe kellene beleszólni? Miért kellene beleszólni olyan evidenciákba, mint pl. hogy a lopás vétség vagy bűntett? Beleszólunk a beleszólás kedvéért? Olyan problémákon rágódsz, amik tényleg csak hihetetlenül ráérő, de jobb elfoglaltságot nem találó embereket kísértenek.

"A többség egy fogalom, méghozzá ellenőrizhetetlen, csakúgy, mint a köz, a nép, az emberek, stb."

A többség egyrészt egy fogalom, másrészt egy konkrét embertömeg, mely nagyon pontosan meghatározható. Egy tízmilliós országban pl. 9 millió ember az többség. 500 okoskodó értelmiségi pl. nem a többség. Az évi 100 ezer lebukó bűnelkövető szintén nem többség.

"2. arra, hogy a többség mögötte áll (és ezt nem kell bizonyítani."

Ez meg micsoda értelmetlenség már. A törvény attól törvény, hogy általában betartják. Pl. megfigyelhető, hogy amikor piros a lámpa, a legtöbb autó megáll előtte. A szabály, hogy a pirosnál meg kell állni, egyszerűen MŰKÖDIK. A többség mögötte áll.

"Tovább egyszerűsítek: vagyunk 4-en. Téged kivéve, tehát többségi egyetértéssel azt a szabályt hozzuk, hogy szabad megverni a másikat. Egyetértésünket kifejezésre juttatjuk a megverésedben. A szabály legitim, ahogy a tett is, nemde?"

Akkor legitim, hogyha korábban elfogadtuk azt a baromságot, hogy kötelező érvényűek lehetnek az ilyen döntéseink is (magyarul: ilyen az alkotmányunk, vagy éppen nincs alkotmányunk). A példád tökéletesen értelmetlen, és jól mutatja, hogy az elvont példák módszere miért terméketlen egy gyakorlati területen. A valóságban nem fogadná el a többség az olyan törvényeket, amik lehetővé teszik az üldözött kisebbségek kijelölését, mert joggal tartana mindenki attól, hogy egyszer ő lesz az üldözött kisebbség.

"Hiszen ha nem is milliók, de közösség 3/4-e ezt akarta (aktívan/hallgatólag)..."

Próbálj reálisabb példát mondani, mert a politika gyakorlati tudomány.

"Be kell-e tartani minden rossz szabályt is vagy pedig siettetni a változást az áthágásukkal?"

Be kell tartani a szabályokat és ha rosszak, meg kell őket változtatni.

"Az amerikai alkotmány létrehozásának alappillére volt, hogy legális lehetősége legyen a polgároknak akár a

hatalommal szemben is megvédenie magát, ha ez szükséges."

A magyar alkotmány legelején meg az van, hogy az állampolgár felléphet és fel kell lépnie a jogtalan hatalomgyakorlással és hatalommegszerzési kísérletekkel szemben.

"Avagy nekik nehezebb a jogtárat átfutni (magyarorszag.hu) , mint nekem laikusnak? :)"

Na, ha ennyire tudod, hol a jogtár, akkor fusd is át. A házi feladatodat nem én fogom megcsinálni.

"Nem igazán értem, hogy miért feltételezi ...szándékával fogalmaztam volna meg a dolgot."

Fogalmam sincs, honnan veszel ilyeneket, szerintem egyszerűen rémeket látsz.

"Miért engem kezdesz el kritizálni, vagy a szabadidőm mennyiségébe belekötni ahelyett, hogy érdemben válaszolsz?"

Érdemben válaszoltam mindazokra a felvetésekre, amik nem hasonlítottak gyanúsan első éves jogászkvízekre. Engem a bevez. a jogba nem érdekel.

"Szerinted jogos: megszerzett tulajdon után, tehát a másé után adót szedni (elszámolás nélkül)? Azaz, ha bevezetik a tetőfelület-adót, jogos lesz."

Ha bevezetik, akkor jogos. A jogos azt jelenti, hogy jogszabály van rá. Hogy igazságos-e, az egy másik kérdés: nem jogi, hanem politikai, erkölcsi, vallási, ízlésbeli vagy mittudomén.

"Azaz, ha a magánkassza adót bevezetik és útközben megállítva a helyszínen át kell adnod a kp-d bármely %-át, jogos lesz. Mert akik a jogszabályalkotást kézben tartják, úgy döntöttek."

Igen, jogos lesz. Csak éppen egy demokráciában nem fog ilyen jogszabály születni, mert egy demokratikus jogállam nem amatőr politikafilozófusok játszótere.

Nem akarod felfogni, hogy az elképzelt abszurd példák módszere nem túl hasznos a politikában. A politika gyakorlati tudomány, gyakorlati problémákat kellene felvetni.

"Ha a parlamenti képviselők (hányan vannak, kerekítsük 500-ra?) a népszavazás kezdeményezését támogató, több ezerszer annyi ember szándékát elbagatellizálják, neked rendben van."

Az, hogy "rendben van-e", ízlésítélet. Nem "rendbenvan", viszont lehet legitim. pl. mert a parlamentet a lakosság választotta demokratikusan.

"Gyakorlatilag, ha a hatalom követ el igazságtalanságot, neked megfelel, csak hozzon létre magának hozzá jogszabályt..."

Nem "megfelel", mert a "megfelel" az egy értékítélet. De lehet jogszerű.

A tolvajnak sem "felel meg", hogy a Btk büntetni rendeli a lopást, mégis kénytelen elismerni, hogy jogszerű, ha büntetik a lopást.

Összemosod a jogszerűséget az igazságossággal, összemosod a legalitást a politikai legitimitással, összemosod az értékítéleteket a jogi kalkulációkkal.

Már bocsánat, de ha ekkora katyvasz van a fejedben, akkor biztos, hogy erről a témáról kell gondolkodnod és vitáznod? Szemlátomást nem megy, nincsenek világos álláspontjaid, csak pattogsz. Valaminek nagyon neki akarsz támadni, érzel homályosan valami sérelmet, de nem tudod koherensen kifejezni, hogy mit akarsz tulajdonképpen. Ez pedig nem túl érdekes, az összes kocsma és zöldségpiac tele van hasonló módon elégedetlenkedő alakokkal.

"Ez nem lopás? (a teljes: [link] )"

Nem lopás. A Btk. "Lopás" tényállásának megfelel? Nem. Ha igen, akkor miért nem jelented fel?

Ha annyira bántaná a nép igazságérzetét, hogy ezek a képviselők milyen pénzeket raknak zsebre, akkor talán nem választanák újra és újra őket. Rossz hírem van: újra és újra megválasztják őket, konkrétan LEGITIMÁLVA pl. a költségtérítési anomáliákat is. Ez csúnya dolgokat mond a választókról? Talán igen.

"Hanem: megkérdezik-e valami érdemlegesről az érintetteket? Magyarán, ha meg sem kérdezem a sokmillió magyart, tehát hallgatni kénytelen, akkor támogat?"

Rém egyszerű a téma, amit el próbálsz bonyolítani. A többség alkalmazkodik a fennálló rendhez, tehát a fennálló rend legitim. Hogy nem kérdezik az emberek véleményét? egy szóbeli vélemény mióta fontos? Elég vicces lenne, ha pl. az ország kéthetente rendszert váltana, mert éppen esne az eső, sokan ballábbal kelnének fel és azt mondanák, hogy nem tetszik nekik a rendszer.

A Bosnyák téri piacon a világ szörnyű állapotáról kesergő öreg nénik "rendszerellenessége" nincs egy súlycsoportban mondjuk egy szervezett párt programjával. Ha nem érted, miért, akkor kb. annyira vagy gyakorlatias, mint egy 8 éves gyerek.

Ha lenne egy ügy, amit a többség tényleg annyira fontosnak tartana, hogy át kell vinni mindenáron, akkor azt az ügyet felkarolná egy párt, és átmenne a törvényhozáson. Lehet, hogy fáj neked, hogy az állam nem kérdezgeti a magánvéleményed minden apróságról, de el kell fogadnod, hogy ezek a te magánügyeid. Hogy másoknak nem ügyei, ezt közvetetten bizonyítja, hogy pl. a pártok nem foglalkoznak vele.

"Tekintettel arra, hogy dönteni nincs jogod és a képviselőid visszahívására nincs lehetőséged"

Értem, szóval innen fúj a szél. Egy visszahívásmániással állok szemben.

Akkor itt most be is fejezem, mert a visszahívhatóság-zombik cseppet sem képezhetőbbek, mint mondjuk a jobbikzombik.

Jó tanács: ha tényleg azt hiszed, hogy az embereket érdeklik a kedvenc témáid, akkor szervezz rájuk pártot, nyerd meg velük a választást és mindjárt nem kell fórumokon győzködnöd a világ igazságtalanságáról.