S. O. S. Egy 16 éves lány és egy 32 éves férfi szerelmük felvállalásán gondolkoznak . Ha a lány szüleinek elmondják milyen lépést tehetnek a szülők ez ellen és a férfi ellen?

a 16 évest nagykorúsítják, ha (gyámhatósági hozzájárulással?) házasságot köt.

(nem értek vele egyet)

Büntető Törvénykönyv

2012. évi C. törvény

Szexuális visszaélés

198. § (4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kiskorú veszélyeztetése

(a gyermek szülőjének felelőssége, bűnrészesség, ha támogatja a kapcsolatot)

208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezések

459. § (1) E törvény alkalmazásában

(…)

27. szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul; (petting, csókolózás, simogatás, ölelgetés… stb.)

…..

Az érzelmi befolyásolás személyes törekvés nyomán jön létre, melynek következtében a gyermek a meglévő kötődésétől eltérő, esetlegesen azzal ellentétes megnyilvánulási formát mutat a befolyásoló, másik személy érzelmi igényeinek megfelelően. (pl. a gyermek a szülőjével egykorú felnőtt-tel szexuális kapcsolatot létesít)

Szexuális visszaélés:

A leglényegesebb különbség a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak, valamint a szexuális visszaélés között, hogy az utóbbi esetben az elkövető a cselekmény végrehajtása érdekében nem alkalmaz kényszert. Ez azonban nem zárja ki, hogy enyhébb pszichikai ráhatást gyakoroljon annak érdekében, hogy a passzív alany a szexuális cselekmény végzésébe beleegyezzen vagy azt akarja. A cselekmény értékelése szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy az elkövető és a sértett között korábban már volt szexuális kapcsolat, amely a hatóság előtt nem vált ismertté, vagy hogy a sértett kezdeményezésére került sor az együttlétre (vagyis, hogy a gyerek akarta-e a kapcsolatot, nem számít).

A törvény értelmében nem csak a ténylegesen létrejött szexuális együttlét, hanem azon túl az arra való rábírás is – hogy a sértett mással közösüljön vagy más szexuális cselekményt végezzen – üldözendő. A cselekmény kísérlete kizárt, hiszen az is büntetendő, ha az elkövetővel vagy annak rábeszélésére mással végez szexuális cselekményt a sértett, csakúgy, mint amikor ez a rábírás eredménytelen marad.

A más személlyel való szexuális együttlétre történő rábírás, illetve rábírni törekvés esetén nincs annak jelentősége, hogy az elkövető maga is végzett-e szexuális cselekményt a sértettel. A bűncselekmény ezen alakzatért mindenképpen felelni fog. Természetesen a mással történő szexuális cselekményre való sikeres rábírás esetén a harmadik személy is megvalósítja a szexuális visszaélést és büntethetősége esetén ezért felelni is fog. (Azok, akik támogatják a bűncselekmény megvalósítását és segítik is azt, azok ugyanazt a bűnt követik el, mint az elkövető.)

A cselekmény megítélése szempontjából jelentősége van az elkövető életkorának. Minden elkövetési magatartás esetében feltétel, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét betöltse.

Az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés törvénybe iktatásával a jogalkotó a korábban a minősített eset tényállásában felsorolt tipikus helyzeteken kívüli alá-fölérendeltségi viszonyokban történő bűnelkövetést is a minősített esetkörbe kívánta vonni. Ebből a szempontból ugyanakkor a “visszaélés” a kulcsfogalom, mert csak akkor merülhet fel a büntetőjogi fenyegetettség, ha az elkövető a szexuális bűncselekmény elkövetése érdekében visszaél a hatalmi vagy befolyási viszonyával. Az új Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely a fenti meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő, stb.) kívül esik, azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl . unokatestvér, a család barátja, szomszéd, munkahelyen a sértett vezetője, egy ismerős felnőtt stb.).

A szexuális visszaélés fent említett harmadik fordulatának a jellegzetessége, hogy az elkövető ez esetben is tizennyolc év feletti, ugyanakkor a sértett már a belegyezési korhatárt átlépő, tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalkorú. Ez esetben a büntetendőséget az alapozza meg, hogy az elkövető úgy veszi rá a sértettet a szexuális cselekmény végzésére, hogy a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaél. Tehát az új Btk. ebben az esetben nem a belegyezési korhatár megsértését szankcionálja, hanem azt a jellemzőt, hogy a szexuális aktus létrejötte érdekében az elkövető a sértettel kapcsolatban fennálló bizalmi viszonyt felhasználva éri el, hogy a szexuális kapcsolat létrejöjjön.