Elégedett vagy az ítélettel?

"Én ott kezdeném, hogy ha én bíró lennék a tényleges életfogytiglant elvből nem alkalmaznám, mert szembemegy a büntetőjog alapelveivel, eszmeiségével és akár más jogokkal is (kb. ugyanaz az érvelés, ami miatt halálbüntetés sincs)."

Melyik alapelvekkel megy szembe? Mas jogokkal pedig persze, hogy szembemegy, mint minden büntetes. Halalbüntetes az elethez valo emberi jog korlatozhatatlansaga miatt nincs.

"De ha ezzel nem is számolok, akkor sem tesz ez az ítélet különbséget az elkövetők bűnössége között, ami azért nem ugyanaz az emberölést valóban elkövető, annak társa és a felbujtó esetében."

Bar nem vagyok jartas a büntetes mertekenek meghatarozasanak hogyanjaban, de a felbujtora ugyanazt a büntetesi tetelt kell alkalmazni a Btk. szerint, mint a tettesekre. Bar nem ismerem az eset reszleteit, csak beleolvastam, de itt a reszesek ezt a büncselekmenyt elore kiterveltek, es tarstetteskent valositottak meg egy kiskoru gyermek terhere. Raadasul egy korabbi esetben mar megprobaltak megölni, csak nem sikerült, es meg ez a kudarcba fulladt kiserlet se tantoritotta el oket a tett ujboli megkiserlesetol. Ja, az elso esetben alattomos modon mereggel probaltak meg eltenni lab alol, vegül szinten alattomos modon, az erdoben, ahol segitseghivasra lehetosege nem is lett volna gyilkoltak meg. Nem tudom, hogy ennel van-e meg alabb!

A büntetések célja, hogy egyrészt a társadalom tagjait visszatartsa a bűncselekmények elkövetésétől másrészt pedig, hogy azokat, akik már elkövettek bűncselekményt visszavezesse a társadalomba, ha arra lehetőség van. A bűncselekményekért való bosszúállás, bármennyire is furcsának tűnhet ez, nem célja a büntetéseknek.

A probléma ott merül fel, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elítélt akkor sem kerülhet vissza a társadalomba, ha arra egyébként már nem jelentene veszélyt, így azt, hogy az egyik cél az elkövető "javítása" az intézmény létezése sérti.

Ilyen eset lehet például, ha mondjuk cukorbetegség miatt az elítélt elveszti a végtagjait. Nyilvánvaló, hogy végtagok nélkül erőszakos bűncselekményt nem tud már az elítélt elkövetni, így amikor már annyi időt volt bent, hogy az már a társadalmat elrettentheti a hasonló bűncselekmény elkövetésétől, akkor mindkét cél megvalósult és az elítélt kiengedhető.

Tényleges életfogytiglan esetén ez a logika nem működik többé, a büntetés a bosszúállás eszközévé válik. Ezért nem alkalmaznám én.

Az emberölés alapesete szerint "Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Tehát a legtöbb elkövető max 15 éves büntetéssel ül. Olyanok, akik valóban saját kezükkel öltek meg valakit. Ezzel szemben itt pl. a felbujtó, akitől bár az ötlet származik, de ő maga nem ölt embert sosem szabadulhat. Szerintem ez így aránytalan.

És félre ne értsen senki, nem kisebb jelentőségűnek akarom feltüntetni az elkövetők cselekedetét, csak arra akarok rávilágítani, hogy az emberölés szükségszerűen szörnyű dolog, minden elkövető szörnyű dolgot tesz, ám őket egyformán kell megítélni és ha az egyik 15 évet kap (ami alapesetben a maximum, lehet ennél kevesebb is), akkor a másik nem kaphatja ennek a sokszorosát csak azért, mert az ő ügye megjelent a médiában.

Connectcare te valami TASZ-os ballibsi lehetsz!!

Az ilyen gyilkosoknak SOHA nem szabad visszakerülni a társadalomba és más emberrel bárminemű kapcsolatot, érintkezést fenntartani, létesíteni! Semmilyen mértékig sem! Soha sem!

Azért örülök, hogy az emberek többsége nem ilyen belpesti libsi mint te vagy!

Hát a TASZ-t jó dolognak tartom és liberális is vagyok, így tulajdonképpen igazad van! :) Max annyi, hogy az a "belpesti libsi" egy "miskolci libsi", és onnan sem a helyi Rózsadombról.

Lehet engem kritizálni, de szerintem azt nem lehet mondani, hogy csak a saját "hülyeségemet" fújnám és nem a vonatkozó jogszabályból és elvekből levezetve válaszolnék.

Az mindegy, hogy szerinted vagy szerintem mit szabad az elítéltnek, egy bírói döntést a meghozatalakor érvényes jogszabályok és a jog általánosan elfogadott elvei tükrében kell megítélni és ezek szerint azokat a célokat kell szem előtt tartani, amiket leírtam, amikkel pedig a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést nem lehet összeegyeztetni.

De nem csak én gondolom így, hanem több ügyvéd, egyetemi tanár, az EU többi tagállama, a Magyar Börtönjogi Társaság elnöke vagy az Országos Kriminológiai Intézet is.

Csak nem "belpesti libsik" mind!

ConnectCare, a törvenyalkoto nem engedi a bironak at, hogy mas büntetest szabjon ki a felbujtora es a tettesre, ha a Btk.-t jol ertem. Lehet arrol vitatkozni, hogy ez jogpolitikailag helyes-e, de mivel a felbujto idezi elo az elhatarozast a tettesekben a buncselekmeny megvalositasara, igy korantsem vallalhatatlan.

Erdekes huzas mindenesetre, hogy a biro kezebe lett adva, hogy az ilyen esetekben milyen büntetest szabnak ki, valoszinuleg lehetett volna kizarolagosan az eletfogytig tarto szabadsagvesztes kiszabasat törvenyileg eloirni, mint pl. Nemetorszagban (igaz viszont, hogy itt a birok contra legem enyhitenek adott esetben), bar ott is megmaradna ugyanez a problema az aranyossag elvevel. Jelen esetben viszont a biro gondolom figyelembe vette azt is, hogy 3 minosito körülmenyt is megvalositottak a gyilkosok, es csoportosan követtek el. Odaig nem mennek, hogy hibas a döntes, meg akkor sem, ha minden elkövetonek es reszesnek joga van a reszocializaciora, mert a kerdest, hogy ez a jog korlatozhato, a jogalkoto eldöntötte azzal, hogy lehetoseget adott az eletfogytig tarto szab.vesztes kiszabasara.

Bár nem vagyok jogász, de véleményem szerint manapság az a legnagyobb probléma, hogy a jogalkotás nagyon be van betonozva, pedig ha egy kicsit rugalmasabban követné az aktuális viszonyokat, nem tartanánk itt.

A börtönbüntetés súlyát, legyen bármilyen szörnyű is, valójában nem érzi át az ember, míg először be nem kerül, ezért nincs elrettentő ereje. Érvelhetnek a jogvédők akárhogy a halálbüntetés ellen, én magam is úgy vagyok vele, hogy inkább tíz bűnös fusson, minthogy egy ártatlan bűnhődjön. De a halálbüntetésnek mindenképpen elvitathatatlan előnye az elrettentő erő. Aztán körbe lehet azt bástyázni olyan szabályozásokkal és kiskapukkal, hogy a bírói gyakorlat talán soha nem lesz képes alkalmazni. De a puszta tény hogy ott van a btk-ban mint lehetséges büntetés, szerintem látható eredménnyel szolgálna. És ha eléggé visszaszorul az elkövetések száma, lehet enyhíteni a szabályokon, bár akkor már nem is igazán lesz jelentősége.

Teszem azt ha mondjuk a móri mészárlás után visszahozták volna a halálbüntetést, lehet hogy Szita Bence, vagy Cozma is élne még. Nem is beszélve a vidéki nyugdíjasokat sújtó rablógyilkosságokról.

"De a halálbüntetésnek mindenképpen elvitathatatlan előnye az elrettentő erő."

Lehet hogy te ezt igy gondolod a tarsadalom 90%-aval együtt, de ez attol meg nem lesz igaz. Tanulmanyok keszültek errol, amik ennek az ellenkezojet bizonyitottak be. A jozan paraszti esz, amugy velem is azt mondatja, amit veled, szoval ilyen szempontbol egy nevezon vagyunk, de mi, normalis, nagyreszt jogköveto emberek nem tudjuk magunkat belelni meg egy egyszeru gyilkos lelkivilagaba sem, nemhogy egy olyaneba, aki különös kegyetlenseggel, stb. egyeb minosito körülmegyek megvalositasaval öl (bergyilkos, sorozatgyilkos, vagy a Szita Bence eletet kiolto szubhumanok)