Ez most akkor hogy van? Lakcímkérdés.
A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása173
26. §174 (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(2)175 A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál és a központi szervnél teljesíthető.
(2a)176 Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.
(2b)177 Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál köteles teljesíteni.
(2c)178 Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során a központi szerv megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.
(2d)179 A járási hivatal vagy a központi szerv az értesítési címet bejegyzi a nyilvántartásba, ha az postafiók, postai szolgáltató hely vagy a címnyilvántartásban szereplő címhely. Egyéb esetekben az értesítési cím bejegyzésére a cím fekvése szerinti járási hivatal az illetékes.
(3)180 Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél
a) személyesen vagy
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján
kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).
(4)181 A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges.
(5)182 A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.
(5a)183 Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Érvénytelen a bejelentett értesítési cím, ha a járási hivatal vagy a központi szerv megállapította, hogy a polgár bejelentett értesítési címe nem valós.
(6)184 Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.
(7)185
(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be.
27. § (1)186 Az értesítési címet - annak bejelentésétől számított két éven belül - ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell.
(2)187 A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti.
(3)188 A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki
a)189 gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;
b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
27/A. §190 (1)191 A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy192
a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b)193 a lakcímbejelentéshez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.
(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
(3)194 Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.
A vége érdekelne. Egy bérleti szerződés is lehet bizonyíték?
Ez most érvényben lévő jogszabály, de az önkormányzaton mégis azt mondják, hogy ha a tulaj nincs ott, és nem írja alá, akkor nincs mit tenni.
De büntettek már meg, mert nem jelentettem lakcímváltozást, és most szeretném elkerülni. Mutassam csak meg a hivatalnoknak? Vagy neki van igaza?
"Teljes bizonyító erejű magánokirat" szükséges. Ez lehet egy bérleti szerződés is, amennyiben a szerződő felek saját kezűleg aláírták, és van rajta két tanú aláírása is.
Egyébként pontosan ezért tették bele a módosítást a törvénybe, hogy a bérbeadók ne akadályozhassák meg a kötelező lakcímbejelentést.
Mutasd meg a törvényt az ügyintézőnek. Ha képtelen értelmezni a hatályos törvényt, akkor nyújts be panaszt írásban a hivatalnak, amire írásban kötelesek válaszolni. Ha ezután még mindig kekeckednek, akkor bíróság, ombudsman vagy független jogvédő szervezet segíthet. (Elég szomorú, hogy az állampolgárokat a hivataltól is meg kell védeni...)
Elég egyértelmű: Hozzájárulásra nincs szükség, ha
"A helyzet azonban március 1-jével megváltozott. Ezen a napon lépett ugyanis hatályba egy jogszabály-módosítás, amelynek köszönhetően a lakcímbejelentéshez a szállásadó (az a személy, aki jogosult a lakás használatát biztosítani) általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes – teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy – közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény).
Teljes bizonyító erejű magánokirat az olyan okirat
amit a kiállító saját kezűleg írt és aláírt (ezt a lehetőséget azonban ennél az esetnél kizárhatjuk, hiszen gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy kétoldalú (al)bérleti szerződést mindkét fél saját kezűleg írjon);
amin két tanú aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el (ez esetben az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni);
amit ügyvéd ellenjegyzett;
amin a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
amit gazdálkodó szervezet üzleti körében állított ki, és amit szabályszerűen aláírtak."
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!