Hogy értik, hogy az egyetemeken az előadás nyilvános? Bárki fogja magát és besétálhat? Akkor mért fizetne bárki tandíjat?

"Akkor mért fizetne bárki tandíjat?"

Plusz még vannak yolan foglalkozások, ahol egyénileg vagy nagyon kis csoportban foglalkoznak a tanulókkal. Na, arra nem lehet bemenni. Pl. nem lehetsz rezidens egy kórházban csak az alapján, hogy a nagyelőadóba bejártál az elmúlt években:), vagy nem mehetsz be vegyészlaborba vagy hangszeres magánórára, operatőri órára, színészmesterség órára, balettre, stb. Ha ügyes vagy, boncterembe pl. bejuthatsz az elsősökkel.:)

Kedves kérdező, járj be nyugodtan az előadásokra. Válaszaidból világos, hogy a hatás számodra körülbelül nulla lesz. Sok beiratkozott hallgató számára is, ezért buknak meg nagyon sokan. És valóban ne gyűjtsél fecniket. Tekintsünk el attól, hogy felvesznek-e egy jó munkahelyre. Nézzük a folytatást. Kapsz egy feladatot, hogy tervezz hidat a Dunára. Netán a hídhoz a közlekedést tervezd meg. Esetleg készítsd el a híd statikai terveit. Nem sorolom. Az úgy van, hogy a megbízó úgy a 3. mondatod után tudni fogja, mit kaphat tőled.

Ettől tanár a tanár, ettől jó főmérnök a vállalat műszaki vezetője. És nem fordítva.

Mondjuk ez azért nem minden órán megvalósítható. Például ahol szeminárium vagy gyakorlat van ott általában akkora a terem amekkora a csoport létszáma, névsorolvasás után pedig nem a diákot hanem téged küldenek ki.

Azokon a tantárgyakon ahol 200-300 diák van oda bemehetsz a kutya nem vesz észre. De pont a szemináriumi órákon tanul az ember lényegi dolgokat.

Besétálni besétálhat.De levizsgázni...:)

Na,ahoz kell a lé barátom.

Ha hallgató vagy, az mindenképpen egy nagyon erős nyomást jelent - nagy mennyiségű követelményt, amelyet időre teljesíteni kell, nem lehet (akárhányszor) halogatni meg pótolgatni. Külső nyomás híján, pusztán önkontrollal az emberek 99%-a nem képes eredményt elérni. Még ahol ez a nyomás megvan, ott is láthatod, milyen sokan igyekszenek kibújni alóla, hogy hányan kibuknak/félbehagyják, vagy ami még rosszabb: épphogy átcsúsznak.

Ha te képes lennél rá mindezek nélkül is, a rendszer lehetővé teszi, csak az nem biztos, hogy a munkáltató elhiszi majd a tudásodat és az elszántságodat papír nélkül.

"Remélhetőleg ezt a kiskaput becsukják. Nem éppen fair a diákokkal szemben akik így vagy úgy de fizetnek azért hogy odajárjanak és diplomát szerezzenek."

Nem mintha a külsősöktől roskadnának a padok. Sőt, néha még annak is örül az oktató, ha csak a hallgatók közül 20-30% jelen van.

Én úgy emlékszem, hogy gyakorlati órára is szabad volt a látogatás.

Nyilván ha nincs hely, vagy a körülmények kizárják, akkor más a helyzet.

Mivel az egyetemi előadások anyagait a mai világban bármikor elolvashatod (internet, jegyzetek, tankönyvek), így nem értem, hogy egyáltalán miért kéne előadásra bejárnod. Akárki tanulhat akármit autodidakta módon, nem kellenek ahhoz előadások.

De hogy a kérdésre is válaszoljak: gyakorlatokra, laborokra nem nagyon járhatsz be (egy-két kivétel azért itt is van), anélkül meg nem sokat ér az egy előadás anyaga.

"Akárki tanulhat akármit autodidakta módon, nem kellenek ahhoz előadások."

És munkáltatóként hogyan ellenőrzöd le, hogy valaki tud is? (Egy elbeszélgetés és 2-3 gyakorlati feladat édeskevés ehhez.)

27, igen, igazad van, csak végiggondoltam a dolgot, hogy miylen konkrté helyzetek vannak. A BME-n például a számítógépes órán biztosan elüldögélhetsz a sarokban, de gépet nem kapsz, mert hallgatói chippel ellátott kártyával tudsz csak belépni az egyetemi számítógépekbe.

És így egy programozásgyakorlat mit sem ér. Saját géppel azonban nyilván tudnád követni. Se azért X fős a csoport, hogy mindenkire elég figyelem jusson. Akkor plusz egy-két "potyázó"-nak nyilván nem illik elvennie az oktató kapacitását a fizetősöktől.

De természetesen ahol egy oktató dumál, és csak figyelni kell, ott nem veszel el a többiektől semmit.

A jogot vagy bármilyen elméleti szakot például simán el lehet így végezni. De orvos, mérnök, iparművész, építész, balettművész, színművész, operaénekes, stb. nyilván nem lehet belőled külsősként.