Hogy lehet egy mozgásképtelen emberrel röklési szerződést kötni?
ki kell hívni a közjegyzőt
és végrendelkezni kell
abban szépen el lehet rendezni dolgokat
közokiratba foglalva
az új végrendelet hatályon kívül helyezi a régit!
mindig a frissebb az irányadó
ha közjegyző jár el, akkor sokkal nehezebb támadni is
ha ilyen állapotban van a néni
akkor közjegyző kell
mert az a közhitelességet tanúsítja
el kell mondani a helyzetet a közjegyzőnek
azt tudni fogja mi a teendő
bármelyik közjegyzőt hívhatjátok
bp-iek vagytok?
més még valami:
az számít, hogy szellemileg milyen állapotban van
nem a testi
egy közokiratról kimondani hogy érvénytelen az elég nehéz lesz majd (közokirat amit közjegyző kiállít)
Sajnos teljesen kizárni nem lehet a lányát az örökségből. Jár neki a köteles rész. Ezt pontosan a törvény szabályozza.
662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört,
vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.
(2) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.
Érdemtelenség
602. § (1) Érdemtelen az öröklésre
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult is - az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!