Joghoz értő emberek segítségét kér ném, fontos?

Az elsőnek igaza van, de van egy kivétel ez alól:

ha anyukád tartozott apukádnak valamivel, és az a ház volt a fedezet, akkor a bíróság megállapíthatja, hogy irányába hatálytalan az ajándékozási szerződés.

17:44-es: ezt azért magyarázd már meg kicsit bövebben, hogy hogy is gondolod: "És a munkások akik segítettek építeni,akkor szerintetek(két utolsó) azoknak is jár a házból tulajdonjog?"

Vagy szerinted a munkások vagyonközösségben (házasságban) vannak azokkal, akiknél dolgoznak?

A házaság ALATT minden, amit vettek, az közös, függetlenül attól, hogy MELYIK házastárs keresetéböl lett fedezve, ki van tulajdonosnak megadva papiron, minden - a házasság ALATT nyitott bankszámla közös, de minden, a házasság ALATT felvett kölcsön is felezödik. EZT jelenti, hogy a házasság vagyonközösség, a fennállása alatt minden pénz közös.

6., ha valamiről nincs fogalmad, jó lenne, ha visszavennél a cinizmusból!

Hogy értsd: mivel a házasság megkötésekor házassági vagyonközösség keletkezik a Csjt. 27. § (1) 1. mondatának megfelelően, a házastársak osztatlan közös tulajdona lesz mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik (Csjt. 27. § (1), 2. mondat). Mivel a házasság ideje alatt építkeztek, így nem számít, hogy kinek a nevére került a ház, az az osztatlan, közös vagyonba tartozik. Ez alól kivétel a különvagyon tehát, illetve a különvagyon surrogatusa, magyarul az, ami a különvagyon helyére lép, ha az megsemmisül, elidegenítésre kerül, stb. A különvagyon körét a Csjt. 28. § (1), (2) szabályozza. Ennek megfelelően a házastárs különvagyonához tartozik: a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, valamint az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

A kivételek körébe a közösen a házasság ideje alatt épített ház (feltételezve, hogy a pénz, amiből épült nem kizárólag a kérdező édesanyjáé volt) nem tartozik. Közös tulajdon keletkezett rajta, ami a házassági vagyonközösség megszüntetésekor megszüntetésre kerül. Az pedig úgy történik, hogy felosztják alapesetben fele-fele arányban. Az utóbbi két állításomra a vonatkozó jogszabályhelyeket már nyilván magadtól is meg fogod találni, hiszen nagyon okos vagy.

Nem. Erről beszélünk:

30. § (1) A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

Magyarul az anya nem rendelkezhetett a közös vagyonba tartozó ház közös tulajdonjogáról szabadon, mert az apa nem adta hozzá a hozzájárulását (legalábbis a kérdező leírásából azt veszem ki, hogy csak az anya ajándékozta neki a házat ill. annak a tulajdonjogát). A második bekezdésben szabályozott vélelem már csak azért sem jöhet szóba, mert nem visszterhes ügyletről van szó.