Ha az elhunyt végrendeletet hagy, mindenáron azt kell figyelembe venni, vagy van eset, amikor überelheti azt valamilyen rokoni kapcsolat?

De bizony űbereli a végrendeletet bizonyos rokoni kapcsolat. Ez pedig a leszármazott, a szülő és a házastárs.

Pontosabban nem az öröklést befolyásolja, ugyanis ők köteles részre jogosultak lehetnek, ez pedig kötelmi igény, nem öröklés.

Köteles rész

A köteles rész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, melyet elsősorban pénzben kell kiadni. A köteles rész sajátos öröklési jogi intézmény, a köteles rész iránti igényt az arra jogosultnak kell érvényesítenie, azaz követelési joga van a hagyatékkal szemben. Ebből következik, hogy a köteles részre jogosult akaratelhatározásától függ, hogy köteles részét érvényesíteni kívánja-e, vagy olyan mértékben tiszteletben tartja az örökhagyó végakaratát, hogy köteles részére nem tart igényt.

Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés. * Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a köteles rész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő köteles része a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat köteles részül törvényes örökrészének fele illeti meg. A házastársat haszonélvezet alakjában megillető köteles rész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.

A köteles rész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.

A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Nem tartozik a köteles rész alapjához:

• az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;

• az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a köteles részre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;

• a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;

• a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;

• az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

• Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját köteles részének alapjához hozzászámítani.

• A köteles rész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a köteles rész alapjához hozzá kell számítani. Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult köteles részét nem sértheti.

A köteles rész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A köteles résznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.

A köteles részt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a köteles rész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a köteles résznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. Ha az örökhagyó a köteles részre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a köteles részen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a köteles részét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a köteles rész tekintetében is el nem fogadja.

Csak apró betűsen súgom meg: Nem kell az örökhagyó hagyatékából a köteles részre jogosultakat kielégíteni, ha a hagyaték alapját képező vagyont valós tartalmú tartási szerződéssel juttatta harmadik személy részére az örökhagyó.

ha beleírja: házastársam/élettársam a vagyonomból nem részesülhet, akkor NBEM RÉSZESÜLHET!!

és arra száll a vagyon, akire hagyta.

vagy csináljon többet, kis eltéréssel, és mondjuk a harmadik legyen a jó, és akkor nem szólhatnak abba sem bele, hogy kényszerítették, mert majdnem mindegyik megegyezik.