Apósom házasságban élt 2002ben épített házat sogórnőm gyerekeire iratta. Anyósom elhunyt 2008-ban azóta iker gyermekeink születtek, de ezek az unokáknak nincs tulajdon joguk. A férjemnek nem jár ilyenkor anyai rész? Kapcsolatuk nem szakadt meg.

Nem értem. Tehát papa és mama élet egy házban, és papa épített egy másik házat. Milyen pénzből? Különvagyon házasságban is létezik. Talán akkor kellett volna megtámadni/vitatni a mamának.

Így utólag szerintem már nincs esély semmissé tenni az ajándékozást.

Kapcsolatmegszakadás vagy meg nem szakadás öröklési ügyekben érdektelen.

Amikor a házat átíratta, akkor vagy csak apósod nevén volt a ház, és akkor annak ajándékozza, akinek akarja; vagy kettejük (apósod és anyósod) nevén, és akkor mindketten odaajándékozták a részüket.

Anyai rész akkor járna a férjednek, ha az édesanyja halálakor az édesanya nevén lett volna az ingatlan egy része. Ha már előtte elajándékozták a házat, akkor nincs min osztozni. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy nektek vannak-e gyermekeitek, és ha vannak, akkor mikor születtek.

Ha eleve a gyerekek nevére lett bejegyezve, nem tudtok semmit sem tenni, nincs benne anyai része a férjednek. Ha az édesanyja nem tiltakozott az ellen, hogy az unokák nevére legyen építtetve a ház (az, hogy a férjével vitatkoztak, nem számít, csak az, ha hivatalos nyoma van annak, hogy nem akarta a pénzét ebbe a házba így belefektetni), akkor nincs anyai rész, hiába a közös vagyonból épült.

Az sem jelent semmit (a ti szempontotokból) hogy haszonélvezeti joga van a nagyapának, és ott lakik (akár állandó lakcímen, akár tartózkodási helyen)

A tulajdoni lapot meg tudjátok nézni a földhivatalban, sőt talán most már egy ideje netes lekérdezési lehetőség is van.

A férjednek kellene rendeznie ezt a testvérével és az apjával, ha úgy érzi, hogy kisemmizték.

Anyósod halála után kellett lennie hagyatéki tárgyalásnak, ott benne kellett lennie a hagyatékban a házrésznek is, ha volt benne tulajdona.

Kérni kérheti, csak nem valószínű, hogy kap belőle valamit.

Ha úgy van ahogy írtad: apósod építtette a házat egyenesen a lánya gyermekei nevére (vagy nekik ajándékozta), anyósodnak tulajdonrésze nem volt benne, akkor az alábbiakat veszik figyelembe az osztályra bocsátáskor:

"AZ OSZTÁLYRABOCSÁTÁS

o Az osztályrabocsátás célja

Az osztályrabocsátás a leszármazók törvényes öröklésének kiegészítő rendje, amely azt a célt szolgálja, hogy

az azonos öröklési helyzetben levő rokonok (pl. az örökhagyó gyermekei) lehetőleg ténylegesen is azonos

részt kapjanak a hagyatékból.

619. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez

hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette,

feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet

következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).

Az osztályra bocsátás tehát csak kifejezett kikötés esetén terheli a megadományozott leszármazót. A kikötést

az örökhagyónak az adomány juttatásakor kell megtennie, éspedig a megadományozotthoz intézett,

írásbeli formához nem kötött címzett jognyilatkozattal. Kifejezett kikötés hiányában csak akkor terheli az

osztályrabocsátás kötelezettsége, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy az örökhagyó a juttatást

a hozzászámítás kötelezettségével adta.

Az osztályrabocsátás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ingyenes adományban részesített leszármazó ezen

adomány értékével csökkentett részt kap a hagyatékból. Az ingyenes adomány időpontjának nincs jelentősége.

(2) A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást

akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

Az osztályrabocsátás a törvényes öröklés kísérője, vagyis végintézkedés alapján öröklő leszármazónak nincs

osztályrabocsátási kötelezettsége. Az osztályrabocsátási kötelezettséget annak az örököstársnak kell bizonyítani,

aki hivatkozik rá.

A Ptk. Az osztályrabocsátást csak a leszármazókra korlátozza; a leszármazó hozzátartozójának adott ingyenes

adományt a leszármazónak nem kell osztályra bocsátania."

[link]

Ha apósoddal nem tudjátok megbeszélni a dolgot, a hagyatékin semmit nem fog a férjed kapni a házból (hacsak a lánytestvére nem ad neki önszántából) két okból is: 1: nektek kell bizonyítani, hogy apósodnak szándékában állt hozzászámíttatni a házat a hagyatékhoz.

2: Nem a leszármazónak (lányának) adta, hanem a leszármazója gyerekeinek (leszármazó hozzátartozójának), így a PTK szerint nem kell osztályra bocsátani.

És hagyatékilag is így döntenek. Saját esetünket tudom elmondani: Édesapám nagynénje gyermektelenül, hajadonként halt meg. Még életében a bátyámra íratta a házát (haszonélvezeti joggal, élete végéig abban lakott) A törvényes örököse nagymamám volt (mivel nem volt leszármazója, a szülei már nem éltek, és ketten voltak testvérek) A hagyatéki tárgyaláson nagymamám kérte a házat (vagy annak értékét) hagyatékként. De nem kapta meg, mivel azt már életében a testvéremre íratta. Osztályra bocsátás sem jöhetett szóba, mert kifejezett szándéka volt a testvérem tulajdonába adni (4 éves volt akkor a testvérem), valamint a testvérem nem szerepelt az örökösök között (csak akkor szerepelt volna, ha a hagyatékikor már sem a nagymamánk, sem az édesapánk nem élt volna).

Az ügyvédnő sem azt válaszolta neked, hogy a hagyatékhoz kell írni, hanem azt, hogy kérheti a férjed az osztályra bocsátás, de inkább az apukájával tisztázza a helyzetet még a halála előtt.

"A gyermekek nevén lévő ingatlant nem tudják Önök örökölni, mert annak a gyermekek a tulajdonosai, és a gyermekek halála után eshet öröklés alá.

Ezért a férjének nem jár semmi abból a házból, viszont az édesapja halála esetén kérhet úgynevezett osztályra bocsátást, vagyis azt,hogy az Ön apósa halálakor legyen az após hagyatékához hozzászámítva az az ingatlan is, és ezért tekintsék úgy, hogy az após utáni hagyaték egy részét, tehát az após utáni örökséget a sógornő már részben megkapta.

Legjobb lenne mégis ezt a kérdést az apóssal megbeszélni, és ő végrendelet formájában - amihez nem kell ügyvéd, ha ő elejétől a végéig saját kézzel leírja, aláírja és keltezi, - rendelkezne arról, hogy azt az ingatlant, ami a sógornő gyerekei nevén van, a sógornőnek járó örökrész részeként el kell számolni, mert az ő, mármint após, az osztályra bocsátás kötelezettségével adta. "

[link]