Tényleg baj van a demokráciával? W. Churchill, Szókratész, csak a legismertebb kritikusai.

10.43: Az a baj ezzel az amúgy tetszetős levezetéssel, hogy a demokratikus jogállam, még ha rosszul is működik, azért biztosít valamilyen védelmet az őrültségek ellen, állít bizonyos valós korlátokat is a féktelen hatalomgyakorlási igények elé. A diktatúrával, az önkényuralommal éppen az a baj, hogy nem állít, és ezzel a tömegeket, vagy bizonyos nagy csoportokat teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hoz.

Persze, elvileg lehet jó diktatúra és diktátor is, csak gyakorlatilag nem igen van. És ez nem véletlen. Ilyen az emberi természet. Ha valaki korlátlan hatalomhoz jut, akkor élni is fog vele, és mivel semmilyen kritika vagy visszajelzés nincs, magabiztos lesz, azt hiszi, hogy jól csinálja, miközben a legabszurdabb döntések születnek.

Meg a diktatúra létrehozásához akkor pszichoanalitikusnak is kéne lenni, hogy előre kiszámítsuk (ami lehetetlen), hogy a most kedvesnek tűnő vezető nem őrül-e meg. Mert ha igen, nem tudunk vele mit kezdeni. A jogállam tud.

"A demokráciát államelvvé nyilvánítani annyi, mint a korrupciót államelvvé nyilvánítani." Nem írom ide, kitől van az idézet, könnyen ellenőrizhető az interneten.

A második válaszolóhoz: az igaz, hogy az intelligencia független az iskolai végzettségtől, és magam is nagyon jól tudom, mennyit ér ma egy diploma. Viszont ha egy iskolai végzettséget kikötnénk a szavazati jog feltételének (senki ne mondja nekem, hogy ez az egyenlőség ellen van, mert a mostani rendszerben meg a 18 éven aluliak nem szavazhatnak, rájuk nem vonatkozik az egyenlőség? Persze nem azt akarom, hogy a hatéves gyerekek is szavazhassanak, hanem pont azt, hogy kicsit szigorúbbak legyenek a feltételek.), akkor a választópolgár legalább el tudná olvasni, hogy mi van a szavazólapon. Merthogy most szavaznak olyanok is, akik nem tudnak olvasni, csak megmondják nekik, hogy a szavazólap bal szélén lévő karikába kell tenni egy x-et, adnak nekik érte pár száz forintot, hadd örüljön, aztán csókolom.

Én nem vagyok híve ennek az egyenlősdinek. A választásokon a társadalom sorsát befolyásoljuk (ha csak minimális mértékben is), ezért a szavazati jog a társadalom érdekében végzett tevékenységek függvényében járna. A társadalomért úgy teszünk, ha dolgozunk, ha gyermekeket nevelünk, meg most hadd ne soroljam. Súlyozott szavazati jogot is el tudok képzelni. Ez olyan, hogy pl. aki betölti a 18-at, meg elvégzi a középiskolát, annak egyet ér a szavazata. Aki nevel két gyermeket, az iskola befejezése óta eltelt időnek meghatározott részében dolgozott stb., annak kettőt. Aki kiemelkedő teljesítményével az ország hírnevét gazdagítja (pl. olimpiai bajnokok, feltalálók stb.), annak akár hármat is. De ez az egyenlősdi nem a legjobb, sőt (egyébként, kedves kérdező, Churchill nem volt egy vehemens antidemokrata - ilyen lévén valószínűleg miniszterelnök sem lehetett volna soha. Churchill nem azt mondta, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma. Vagyis ezt mondta, de még kiegészítette azzal, hogy "nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik" - ez pedig azt jelenti, hogy a demokrácia azért mégiscsak a legjobb, sőt, az egyetlen számba vehető. Szerintem nem, de Churchill ezt mondta.).