Mi a különbség a jogtalan elsajátítás bűncselekmény (1) bekezdéses fordulatai között?

🤣

Szerencséd van, hogy "erre jártam". 2010 környékén én voltam az első Magyarországon, akit ennek a paragrafusnak a segítségével ítéltek el, gyakorlatilag KUKÁZÁSÉRT! A papír-szelektíveket ürítgettem szorgalmasan, nagyon jó pénz volt benne. Napi 15-20.000 simán meg volt.

A jogtalan elsajátítás paragrafusa egy tákolmány, eredetileg a kukázókat volt hivatott szankcionálni! Semmi más jelentősége nincs.

"A talált idegen dolgot eltulajdonítja"

Vagyis a kukában "talált", idegen dolgot eltulajdonítja. Ez vérszegény volt!

A legszebb volt az egészben hogy a bíró valamiféle kiadott "ukáznak" megfelelően elítélt, majd kikapcsolta a diktafont és ezt mondta nekem: "Én sem tudom, hogy miért ítéltem el. Az indítványával teljesen egyet értek".

Érdekes országban élünk! Nyilvánvaló volt, hogy a bíró keze kötve van!

Amit bárki kidob, vagyis lemond a tulajdonlási jogáról, az a polgári törvénykönyv értelmében URATLAN TÁRGY, amire BÁRKI jogot formálhat!

A hulladékgyűjtő cég csak attól a pillanattól lehet TULAJDONOS, amikor KIVESZI a hulladékot a kukából. A kuka hiába az övé, a tartalma nem, mivel az kizárólag URATLAN TÁRGYAT tartalmaz!

Arra a kérdésre sem tudott a bíró választ adni, pedig alapvető lett volna, hogy KINEK a tulajdonát sajátítottam el? Olyan vagyon elleni bűncselekményért ítéltek el, aminek még sértettje sem volt! 🤣🤣🤣

“ Arra lennék kíváncsi hogy mikor áll elő az a helyzet hogy aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja VAGY 8 napon belül nem adja le ”

Az én olvasatomban példán bemutatva így lehet szerintem értelmezni:

A tényállás első fele megvalósul, ha:

-Kiss Pista, talál egy pénztárcát, benne, 100.000 forinttal. Ő rögtön bemegy a sarki boltba, és mindet elkölti.

Ebben az esetben, ő azt a talált pénzt eltulajdonította, hiszen saját tulajdona ként rendelkezett vele.

A második fordulat pedig akkor valósul meg, ha haza viszi a pénzt, de felteszi a polcra és ott hagyja. Itt megőrzi, költi el de 8 napon belül nem adja le.

Egyik esetben bizonyítható, hogy nem is akarta visszaadni, a másik esetben nem. De ha már 8 napon belül nem adta vissza, az arra utal, hogy nem nagyon törte magát a visszaadáson.

Az első esetben tevékenységgel, a második esetben mulasztással követi el az illető a bűncselekményt.

Amennyiben tevékenységgel követik el, akkor a tevékenység elkövetésével befejezetté válik az elkövetés, máris büntethető az illető. (Ld. fentebb, ha elkölti a talált pénzt.)

De a büntetés alsó és felső határai tekintetében elvileg nincs különbség a kettő közt. (Viszont nagyon csodálkoznék, ha nagy átlagban nem kapnának súlyosabb büntetést azok, akik látványosan eldugják, és elköltik pl. a talált pénzt, mint akik csak leszrják, és nem törődnek a visszaadással.)