Hogyan működik a DNS-vizsgálat hagyatéki eljárásban?
Az örökhagyó végrendelet hiányában várható örököse két anyától származó két féltestvér. Az egyik örököstárs féltestvér részéről felmerült, hogy a másik biológiai apja talán mégsem az elhunyt örökhagyó, ezért DNS-vizsgálatot szorgalmaz. Akadályozó körülmény, hogy az örökhagyó temetésére már sor került, mégpedig hamvasztással. Arra tehát még éltében lett volna lehetőség, hogy a tőle vett mintával a tesztet elvégezzék...vagy mégsem? Az örököstárs eredetileg arra gondolt, hogy a két féltestvér legyen letesztelve, ami számomra azért logikátlan, mert ha ki is derül, hogy kettejüknek nem egy az apja, akkor sem tudjuk meg, hogy melyiküknek volt az örökhagyótól eltérő, más személy az apja. További említésre érdemes körülmény, hogy az egyik féltestvér születése után nem sokkal ('90-es évek eleje-közepe) a rokoni kapcsolat egyszer már vitás kérdés volt, és akkor már került sor egy DNS-tesztre (akkori technológiával), amely egyértelmű rokoni kapcsolatot mutatott az apa és a gyerek között, az eljárás eredményeként a bíróság kötelezte is az apát gyerektartás fizetésére (az eljárás ezzel jogerős ítélettel lezárult, azt később senki sem vitatta).
Kérdések:
- Gyűjthető esetleg minta az örökhagyó halála után is pl. az ő ingatlanából/autójából?
- Mi a DNS-teszt menete? Piaci szereplőn keresztül is lehetséges lefolytatni, vagy hatósági eljárás keretein belül kell történnie? A teszt eredménye a közjegyző előtt kerülhet bemutatásra vagy ez kizárólag bírósági eljárásban érvényesíthető? Körülbelül mennyibe kerülhet egy DNS-vizsgálat és mennyi lehet az átfutási ideje? Vannak különböző típusú vizsgálatok?
- A teszt eredménye (ha abból kiderülne, hogy az egyik féltestvér biológiai apja nem az örökhagyó volt) valóban befolyással bír a hagyatéki eljárásra és így az örökségre? Tehát ennek következtében valóban automatikusan "kiesik" az addig vélt örököstárs és a teljes örökség 100%-át a másik kapja, ahogyan azt egy laikus első ránézésre elképzeli?
- A '90-es évekbeli bírósági eljárás dokumentumai, és annak részeként az akkori teszteredmény ma is felhasználható, vagy a technológiai fejlődésre hivatkozva az akkori teszteredmények megbízhatósága ma már megkérdőjelezhetővé vált?
Nem feltétlenül az a várakozásom, hogy az oldal felhasználói minden kérdésemre tudják a választ és hogy hosszan törjék magukat, hogy segíthessenek nekem, de ha bárkinek vannak érdekes gondolatai vagy kiegészítő kérdései, ami segíthet a további gondolkodásban/ügyintézésben, azért hálás vagyok. Természetesen azt is tudom, hogy szakember (pl. ügyvéd) tudhat többet a témáról, de egy ügyvédi konzultációra is szeretnék minél felkészültebben érkezni, ebben is segítségemre jöhetnek a válaszok, köszönöm előre is!
#3. Már eleve a '90-es évekbeli bírósági ügyben is kizárólag az örökhagyót nevezte meg a gyerek anyja, az eljárás megállapította, hogy valóban ez a férfi volt a gyerek apja, az ítélet elfogadásra került minden fél által, az apa apróbb, szinte említésre sem méltó fennakadásokkal, de összességében igen, valóban teljesítette tartási kötelezettségét, ameddig arra köteles volt.
"mert az ereménye légyen az bármnilyen, semmmit nem változtat meg"
Ezt azonban nem tudtam, hogy így van. Köszönöm!
"Az egyik örököstárs féltestvér részéről felmerült, hogy a másik biológiai apja talán mégsem az elhunyt örökhagyó, ezért DNS-vizsgálatot szorgalmaz."
az aki szorgalmazza, annak a magyar törvények szerint (tudtommal), nincs joga ilyet kérni.
akkor sincs jogod valaki apaságát kétségbe vonni, ha szerinted (helyette) te vagy az apa, nemhogy úgy, hogy szerinted a (fél)tesód nem is a (fél)tesód.
#7. Jogerős ítélet született, ez alapján akkor szerintem sincs kérdés.
A Ptk.-ban ezt találtam közben:
"Az apaság vélelmének megtámadása
4:108. § [Az apasági vélelem megtámadásának kizártsága]
Nem lehet az apaság vélelmét megtámadni, ha
b) az apaságot bíróság állapította meg.
4:109. § [Az apasági vélelem megtámadására jogosultak]
(1) Az apaság vélelmének megtámadására a vélelmezett apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója jogosult."
Tehát úgy értelmezem, hogy egyébként is csak az apa jöhetett volna szóba, míg élt, jelenleg pedig az érintett, még élő gyermek vagy az ő anyja, más nem. És valójában még ők sem, hiszen korábban jogerős bírósági ítélet is született az ügyben.
Ez alapján igazatok lehet, ez tényleg rövidre zárható és a többi kérdésem felesleges is. Köszönöm mindenkinek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!