Egy adóst miért nem szabad adósrabszolgának eladni mint 1 tárgyat? A kölcsönadó részéről tök jogos igény szerintem, hog, behajthatatlan követelés esetén az adóst a szabadságától fosszák meg határozott időre, mint kényszerintézkedés?

Azért az nem logikátlan, hogy a tartozást le kelljen dolgoznia az adósnak.

De állami fenntartású helyen, tehát szabályokkal rendezett körülmények között. Például az állam megtéríti a kárt, valamint piaci értéket termel velük. Mint egy közvetítő. Tehát nem úgy, hogy kispista tulajdona legyen ideiglenesen nagybéla. Ebben lenne logika.

De ez nem hatékony, hiszen feltételezhetően kispista ért valamihez, tud valami hasznosabbat dolgozni, mint az állam adna neki feladatot.

De a kérdezőnek: Valójában van hasonló. Az adós fizetéséből és mindenféle bevételéből levonják a tartozást részletekben. Így ugyan a saját ura marad az adós, dolgozik, amit jól tud, de a tartozást nem vissza kell adnia, amikor olyan kedve van, hanem közvetlenül a munkaadó utalja a tartozás fejében. Tehát nincs ráhatása, mindenképp vonják a fizetéséből, azt a pénzt meg sem kapja, nem is látja. Részarányban, emiatt érdekelt saját maga is, hogy jól és hatékonyan dolgozzon. Ez egy jó módszer... lenne, ha ez célszerűen, jól működne.

“ Ez egy jó módszer... lenne, ha ez célszerűen, jól működne.”

Egyetértek. Szerintem a “kölcsönadókat” legyen ez magánszemély vagy bank, sokkal jobban járna, ha a jelenlegi rendszer működne jól. Például minimalizálni(felszámolni lehetetlen) a feketén dolgoztatást. Emelett megoldani a tulajdonjog kijátszását is, ne lehessen mindent “dobós” cégekre íratni, hogy utána utolérhetetlen legyen.

Szerintem ezzel sokkal jobban járnának, mintha rabszolgákat kapnak.

Eleve a korlátlan felelősségű cégek létezése egy nagy probléma. Értem én, hogy társas vállalkozásnál nehéz rendet tenni probléma esetén. De ilyenkor szerintem le kell nyomozni, hogy ki mit tett, vagy nem tett, amiért adósságok lettek és ezután természetes személyként ugyanúgy számonkérni rajta a dolgokat. Ehhez lehetne segítség, ha szerepköröket, szerepneveket vezetnének be, ami a felelősséget ilyen-olyan szempontok és témakörök alapján jelentene. Hogy kinek, miben van szerepe és felelőssége.

Jól szabályozva lenne, hogy a tulajdonosnak és egy ügyvezetőnek és ilyen-olyan szereplőnek mihez van joga és mihez nincs. Ennek megfelelően ki miért tartozik felelősséggel.

Ezután nem lenne fantomcéges probléma.