Ha valaki a hagyatéki eljárásban lemond az örökségéről, akkor a többi eredeti örökös kapja meg az ő részét, vagy a saját ágán megy tovább?

"7:7. § [Lemondás az öröklésről]

(1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.

(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.

7:8. § [A lemondás személyi hatása]

(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.

(2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.

7:9. § [A lemondás terjedelme]

(1) Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.

(2) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.

(3) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg."

[link]

Konkrét esetben, ha te lemondasz valaki más javára az örökségedről, onnantól az az övé lesz. A te leszármazottaidat ez nem fogja semmiben érinteni, nem lesznek örökösök, mert már nem lesz amit örökölnének. Amivel keveredik az a hagyaték visszautasítása amikor utólag mond le valaki a rá eső hagyatékról, de nem más javára, csak ő nem akar örökös lenni. Ilyenkor csak kiesik az illető az öröklési sorból és a gyerekei örökölnek helyette, mintha nem élne.

A nagymamám halálakor a 3 testvér közül az egyik lakott a szülői házban, a másik kettő már sok évtizede elköltözött. A hagyatéki tárgyaláson a 2 testvér lemondott az örökségéről a harmadik javára, így nagynéném örökölt mindent nagymamám után. Ezt követően nekünk, a 2 testvér gyerekeinek semmi közünk nem volt már a nagymamám után maradt vagyonhoz, nagynéném halálával az egyedül az ő gyerekére szállt tovább.

Ha akkor csak simán visszautasítják az örökséget és nem a nagynéném javára mondanak le róla, akkor már azon a hagyatéki tárgyaláson a 2 testvér helyett az 5 gyerekük lett volna az örököse a nagymamám után maradt dolgoknak a nagynénémmel közösen. Ez a különbség a kettő között.

Akár előre írásban mondasz le az öröklésről az unokatestvéred javára, akár majd a hagyatéki tárgyaláson teszed ezt meg, akkor ezzel az egész az unokatestvéredé lesz és a gyerekeid már nem fognak szerepelni tovább az ügyben.

A kérdés egyáltalán nem buta, az öröklés szabályai nem olyan egyszerűek. Az a buta aki nem kérdez amikor nem tudja a választ. Nyilván lesz majd más aki nem is így fog válaszolni, mint én, mert kicsit másképp értelmezi esetleg a törvényt.

Nem olyan régen volt hasonló esetem.

Anyám testvére már régebben elhunyt, és mivel neki már nem élt a férje, gyerekei sem születtek, az unokatestvérek (többen is vagyunk) lettek az örökösök. Az egyik unokatestvérem ápolta őt, nagyon szerették, és egész egyszerűen elfelejtettek felvetetni a hagyatéki leltárba egy kis szőlőtermő területet.

Most valami hivatalos területrendezés történt ott a faluban, és emiatt póthagyatékit kellett kérni.

Kaptam én is levelet az ottani önkormányzattól, hogy mikor és hol lesz a póthagyatéki. Természetesen lemondtam annak az unokatestvéremnek a javára, akik ápolták. És ez így rendben is volt.

Itt komoly ismerethiányról van szó.

1. A hagyatékról lemondani csakis a leendő örökhagyóval kötött szerződésben lehet. Értelemszerűen, csakis annak az életében. A szerződésbe bele lehet vonni más leendő örökösöket is. Lemondani konkrét személy javára is lehetséges.

A lemondás alapból nem terjed ki a leendő örökösök leszármazottaira, nekik külön, mindegyiküknek le kell mondani az öröklésről.

2. Az örökhagyó halála után már kizárólag visszautasítani lehet az örökséget. És ez se vonatkozik a leszármazottakra, ebben az esetben is vissza kell utasítani nekik is az örökséget. (Én is utasítottam már vissza így, apám jogutódaként.)

Visszautasítás esetében már nem lehet senki javára rendelkezni, csak annyit lehet mondani, hogy nem kérem az örökséget, viszontlátásra.

3. Van még olyan, hogy osztályos egyezség. Az örökösök megegyezhetnek egymással, hogy nem egyenlő részben örökölnek mindent, hanem az örökség tárgyait elosztják egymás közt.

Ennek alapból úgy kell történni, hogy hasonló érték jusson minden örökösnek. Ha kirívóan nagyobb értéket kap az egyikük, akkor már nem minősíthető örökségnek az örökség, hanem a másik örököstől kapott ajándéknak, és illetéket kell utána fizetni.

Ilyen egyezség esetén már nem kell nyilatkozni a leszármazóknak.

Szerintem a #3 válaszoló esete ez lehetett. (Különben ő maga is idézi a jogszabályt, hogy "A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki", aztán meg azt írja, hogy a leszármazókra is kihat...

A #4 válaszoló esete pedig visszautasítás volt. Ugyanis van egy olyan öröklési szabály, hogy bár a póthagyatéki tárgyalás alá eső dolgokat ugyanazok kapják, akik az eredeti hagyatékból is részesültek, de egy kivétel szerint a póthagyatékolt, mezőgazdasági termelés céljára szolgáló területet visszautasíthatják külön is azok, akik nem kívánnak gazdálkodni ezen a területen. Itt elvileg meg kellene kérdezni a leszármazottakat is, de a közjegyzők ennek nem szoktak utánajárni (főleg kisebb értékű telkek esetén), hogy van-e még szóba jöhető örökös. (Ez saját tapasztalat, én is voltam érdekelt ilyen póthagyatéki visszautasításban.)

#6-os: Erre szeretnék reagálni:

"A #4 válaszoló esete pedig visszautasítás volt. Ugyanis van egy olyan öröklési szabály, hogy bár a póthagyatéki tárgyalás alá eső dolgokat ugyanazok kapják, akik az eredeti hagyatékból is részesültek, de egy kivétel szerint a póthagyatékolt, mezőgazdasági termelés céljára szolgáló területet visszautasíthatják külön is azok, akik nem kívánnak gazdálkodni ezen a területen. Itt elvileg meg kellene kérdezni a leszármazottakat is, de a közjegyzők ennek nem szoktak utánajárni (főleg kisebb értékű telkek esetén), hogy van-e még szóba jöhető örökös. (Ez saját tapasztalat, én is voltam érdekelt ilyen póthagyatéki visszautasításban.)"

Ahogy írtam, mostanában történt velem ez az eset, amit leírtam. Talán ez más egy kicsit, mint amit te írsz, mert édesapád egyeneság, az én nagynéném (anyám testvére) meg oldalág.

És fel is hívtam az önkormányzatot, hogy nem tudok megjelenni a póthagyatékin, mert mozgásomban erősen korlátozó betegségben szenvedek.

Az ügyintéző mondta, hogy ebben az esetben írjak egy lemondó nyilatkozatot, hogy xy. nevű unokatestvérem javára lemondok. Nem pedig visszautasítom. És ezt a közjegyzőnek kellett megküldenem.

Ha hibásan mondta, lelke rajta, de nincs jelentősége, egy -talán- 20 -30 sornyi, hegyoldalban fekvő szőlőről volt szó. Azóta az ügy már le is rendeződött.

[link]

[link]

[link]