Tényleg el lehet adni egy házat a tulajdonos tudta nélkül?
Az egyik szomszédunk leköltözött külföldre, és évek óta nem jött haza a roskadozó házába. A bokrok és a fák benőtték a telkét, úgy hogy a környékbeliek metszették meg az utcára kilógó részeket. A tulajt nem lehet elérni telefonon, mert elméletileg külföldi számot használ.
Egy hónapja új tulajdonosa lett az ingatlannak, akik már le is bontotta a házat. Megismerkedtem vele, és kérdeztem, hogy mi a helyzet a sráccal? Ő azt mondta, hogy nem is ismeri, de meg akarta venni az ingatlant, és mivel nem lehetett elérni a tulajt így a járási hivatallal egyeztetett, ahol egy bizonyos összeget letett, amit a tulaj bármikor felvehet ha itthon jár, és törvényesen megkapta a területet.
Tényleg lehet ezt így, vagy trükközés van az egész mögött? Ilyenkor ki szabja ki az árat, és mi történik, ha a tulaj egy év múlva hazajön, és kéri vissza a tulajdonát, vagy azt mondja, hogy ő eladja, de az eladási ár kétmillióval több?
"ellenben nem tudott róla, mert nem vette át a leveleket."
Attól, hogy a kézbesítési vélelem alapján indul az eljárás, még tudomással bír a tartozás tényéről...
ez csak annyit jelent, hogy a végrehajtható okirat tartalmát nem ismerte meg, de ez nem egyenlő azzal, hogy a tartozásáról se tudna.
"Attól, hogy a kézbesítési vélelem alapján indul az eljárás, még tudomással bír a tartozás tényéről..."
Közel sem biztos. Saját ismerettségi körömben is nem egyszer találkoztam már vele, hogy egyesek évekkel később szembesültek vele hogy már a végrehajtó keresi őket, mert valami évekkel korábbi piszlicsáré elmaradásról nem is tudtak, de közben a tartozás meg szépen kamatozott. És mindegyik esetben költözés állt a háttérben, akár országon belül, akár külföldre. Olyankor azért elég gyakori a kavar.
Van ilyen, hogy pl. adós elárverezteti egy ismeretlen helyen tartózkodó személy ingatlanát. Vagy ha a tulajdonostárs (pl. örökölt ingatlan esetében) ismeretlen helyen tartózkodik, akkor is el lehet adni az ingatlant, az ő részével együtt is.
Egy ilyen ügy minden esetben bírósági tárgyalást igényel. Ahol a bíró meggyőződik róla, hogy az ügy indítványozója minden előírt módon megpróbálta megkeresni a tulajdonost, de nem sikerült neki. Szerintem itt is kellett lenni még valaminek a háttérben, pl. adósságnak.
A tulajdonos vélelmezhető érdekeinek védelmére (és az eladási ár terhére) kijelöl a bíróság egy ügygondnokot, akinek az a feladata, hogy vigyázzon, ne érje kár az illetőt. Kvázi, ő a tulajdonos saját ügyvédje.
Bírósági értékbecslő árazza be az ingatlant.
A bíróság által meghatározott összeget letétbe helyezik, és ha előkerül a tulajdonos, felveheti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!